T�rt�nt, hogy a n�p igen elszaporodott Szittyaorsz�gban, a sz�znyolc nemzets�gb�l a harcra k�sz f�rfiakat kiv�logatt�k, hogy nyugat fel� menjenek, �s ott f�ldet foglaljanak. Minden nemzets�gb�l t�zezer fegyverest szedtek, a t�bbieket Szittyaorsz�gban h�trahagyt�k, hogy haz�jukat az ellens�gt�l megv�dj�k. Ezut�n f�lemelt z�szl�kkal elindultak, a beseny�k �s a feh�r kunok f�ldj�n �tvonultak, v�gre minden k�r n�lk�l eg�szen a Tisza foly�ig eljutottak. Amikor ezt a tartom�nyt megszeml�lt�k, k�z�s akarattal elhat�rozt�k, hogy nem mennek tov�bb a ny�jjal �s a csal�ddal. Ugyanis az asszonyokkal egy�tt, jurt�kkal, �s szekerekkel sz�lltak ki f�ldj�kr�l. Ebben az id�ben azt a f�ldet, ahov� meg�rkeztek, Pann�ni�nak nevezt�k, �s a longob�rd nemzetb�l val� Makrin helytart� korm�nyozta, aki j�ratos volt a hadvisel�sben. Amikor Makrin hall�, hogy a hunok a Tisza mellett letelepedtek, �s az � orsz�g�t napr�l napra szaggatj�k, seg�ts�get k�rt a r�maiakt�l, mert saj�t n�p�vel a hunokat megt�madni nem merte. Ekkor a r�maiak a n�met nemzetb�l val� Veronai Detr�t k�rt�k meg, hogy Makrinnak seg�ts�get vigyen. Veronai Detre r�gvest �tnak indult sereg�vel, nemsok�ra el�rkezett Sz�zhalomba, �s innen Potenci�na v�ros�hoz vonult. Itt Makrinnal tan�cskozni kezdett, vajon �tkeljenek-e a Dun�n, hogy a hunokat megt�madj�k, vagy m�s alkalmas helyet keressenek-e a t�mad�sra. Am�g Detre �s Makrin err�l tan�cskoztak, a hunok az �jszaka csendj�ben Szikambri�n�l a Dun�n t�ml�k�n �tkeltek, �s az ellens�ges seregnek azt a r�sz�t, amely Potenci�na v�ros�ban helyet nem kapott, �s ez�rt a mez�n t�borozott, irgalmatlanul lev�gt�k. Detr�t annyira megijesztette ez a t�mad�s, hogy sereg�vel elvonult T�rnokv�lgy mezej�re. Itt �jra meg�tk�z�tt a hunokkal. Ebben az �tk�zetben 125 ezer hun vit�z elesett, Keve kapit�nyt is lev�gt�k. A megmaradt hun csapatok visszamenek�ltek a s�trakhoz. De Makrin �s Detre katon�i k�z�l is sokan elhullottak, �sszesen 210 ezren pusztultak el. A k�vetkez� napon, amikor Detre l�tta, hogy sereg�t milyen s�lyos vesztes�g �rte, Makrinnal egy�tt visszavonult Tulna v�rosa fel�. Amikor a hunok �szrevett�k, hogy Detre �s Makrin elvonult a csatat�rr�l , visszat�rtek a viadal hely�re, �s t�rsaik test�t meg Keve kapit�nyt az orsz�g�t mellett, ahol a k�b�lv�ny �ll, szittya szok�s szerint �nnep�lyesen eltemett�k. Azt a k�rny�ket a kapit�ny nev�r�l Keveh�z�nak nevezt�k el. Most m�r tudt�k a hunok, hogy a nyugati nemzetek fegyvere �s b�tors�ga mennyit �r, ez�rt felb�torodtak, sereg�ket �jj�szervezt�k, hogy Detr�vel �s Makrinnal megv�vjanak. Amikor Detre �rtes�lt arr�l, hogy a hunok k�zelednek, Cezumorn�l szembesz�llt vel�k, �s reggelt�l d�lut�nig olyan heves �s k�ny�rtelen harcot v�vtak, hogy B�la, R�va, �s Kadocsa, a hunok dics�s�ges kapit�nyai, negyvenezer harcossal egy�tt abban az egy csat�ban elestek. Ezeknek holttest�t is visszavitt�k a b�lv�nyk�h�z, �s t�rsaik mell� eltemett�k. Ezen a napon sokan elestek a n�met fejedelmek k�z�l, elesett Makrin is a r�mai seregb�l. Detr�t egy ny�lvessz� fejen tal�lta, �s s�lyosan megsebes�tette. A cezumori csat�ban a nyugati hadsereg nagyobb r�sze elpusztult, kisebb r�sze pedig elmenek�lt a hunok el�l. Amikor a hunok l�tt�k, hogy az ellens�ges sereg elsz�ledt, r�mai szok�s szerint Attil�t kir�lly� v�lasztott�k, �, pedig testv�r�t, Bud�t a Tisz�t�l a Don foly�ig terjed� f�ld n�p�nek korm�nyz�j�v� tette. Ezut�n pedig elrendelte, hogy alattval�i a hunok kir�ly�nak, a vil�g f�lelm�nek, Isten ostor�nak nevezz�k. Attila kir�ly barna b�r�, fekete �s villog� szem�, sz�les mell�, b�szke j�r�s�, alacsony termet� volt. Szak�ll�t megeresztve hordta , mint a t�bbi hun. Nem volt vakmer�, a csat�kban ink�bb ravasznak �s f�lelmetesnek mutatkozott. Testi ereje megfelelt testalkat�nak. J�indulat� �s nagylelk� volt; f�nyes fegyverzete, tiszta s�tra rendszeretetr�l tan�skodott. Attila nem �rizgetett kincset a l�dafi�ban; amije volt, azt elosztogatta. Nagyon b�kez� �s adakoz� volt, ez�rt m�g az idegen nemzetek fiai is szerett�k. Kem�nys�ge �s szigor�s�ga miatt hun vit�zei nagyon f�ltek t�le. A hun kir�lynak sz�mos igen sz�p s�tra volt, s ezeket k�l�nb�z� orsz�gok hagyom�nyai szerint k�sz�ttette. Volt egy k�l�n�sen pomp�s s�tra: ez egym�ssal csod�latosan �sszekapcsolt aranylemezekb�l volt �sszeer�s�tve. Az eg�sz s�trat tetsz�s szerint lehetett sz�tszedni vagy �sszerakni, a s�tor tart�oszlopai vert aranyb�l k�sz�ltek, kapcsokra j�rtak, bel�l �regesek voltak, �s az ereszt�kekn�l az oszlopokat csod�latosan csiszolt dr�gak�vek foglalt�k egybe. A hadj�ratok ut�n Attila ist�ll�i tele voltak parip�kkal, amelyeket sz�mtalan orsz�gokban zs�km�nyoltak. Ezekben sz�vesen gy�ny�rk�d�tt, m�gis olyan b�kez� volt az aj�nd�koz�sban, hogy gyakran alig egy-k�t parip�ja maradt, ha � maga akart nyeregbe sz�llni. A lovak ist�ll�j�t b�rsonnyal �s b�borral vonatta be. Kir�lyi sz�keit aranyb�l �s dr�gak�vekb�l k�sz�ttetette, asztal�t �s konyhaed�nyeit, pedig sz�naranyb�l k�sz�ttette. Sz�naranyb�l, csod�latos m�v�szettel k�sz�ttett�k az �gy�t is; ezt az arany�gyat Attila minden hadj�rat�ban mag�val vitette. Attila serege az idegen nemzeteken k�v�l t�zszer sz�zezer katon�b�l �llott, olyan m�don, hogy ha egy hun meghalt, hely�be r�gt�n m�st sz�l�tottak. A hunok fegyverei b�rb�l �s k�l�nb�z� f�mekb�l k�sz�ltek. A vit�zek �jat �s nyilat haszn�ltak, emellett kardot �s l�ndzs�t viseltek. Attila kir�ly c�mer�n, amelyet tulajdon pajzs�n hordott, koron�s fej� mad�r volt �br�zolva, ezt a madarat magyarul turulnak h�vj�k. A turulos c�mert a magyarok eg�szen G�za fejedelem idej�ig, am�g t�rzsi k�z�ss�g korm�nyozta �ket, minden hadban magukkal hordozt�k. Ezekben a pomp�kban Attila, a hunok kir�lya, minden m�s kir�lyn�l dics�s�gesebb volt az eg�sz vil�gon. A hun kir�ly a v�raknak �s az er�d�tm�nyeknek ura akart lenni, �s uralkodni akart f�l�tt�k, de a benn�k val� lak�st megvetette. A saj�t nemzet�vel, a hunnal �lt egy�tt, s�torban lakott, l�h�ton j�rt; a v�rosokban �s a falvakban azokat a n�peket sz�ll�solta el, amelyek a hunokkal tartottak.