Volt a szittya kir�lyoknak egy pomp�s, f�lelmetes kardjuk, amelyet az�rt kaptak az Istent�l, hogy azzal minden n�pet legy�zzenek. Ez az �si kard elveszett, de legend�ja fennmaradt a szittya harcosok eml�kezet�ben. Az �regek folyv�st reg�lt�k:

- Keress�tek, kutass�tok, mert az lesz a vil�g ura, aki Isten kardj�t megtal�lja! Csakugyan kutatt�k is, kerest�k is, de Isten kardj�t senki meg nem tal�lhatta. Isten kardj�nak h�r�t Attila is hallotta, hogyne hallotta volna. Az �desanyja besz�lte neki, hogy egykor azt �lmodta: csod�latos fi�gyermeket fog sz�lni. �lm�ban megjelent el�tte ez a fi�, �s egy f�nyes kardot k�t�tt a derek�ra. L�ngolt, sug�rzott az a kard, mert Isten haj�totta le, �s �ppen az � fi�nak sz�nta. Ebb�l az �loml�t�sb�l Attila meg�rtette, hogy Isten kardj�t � k�ti a derek�ra, � lesz Isten ostora, aki minden n�pet megh�d�t. Gyermekkor�t�l fogva v�rta, egyre v�rta Attila a kard �rkez�s�t. Nem is v�rta hi�ba. T�rt�nt egyszer, hogy az egyik hun p�sztor �szrevette: s�ntik�l, er�sen s�nt�t az egyik tin�ja. Megn�zi a l�b�t, h�t v�res seb van rajta! Ugyan mi s�rthette meg? Ahogy k�r�lpillant, f�nyes l�ngnyelv villan fel el�tte - h�t egy kard �ll ki a f�ldb�l, abb�l csapnak ki a l�ngok! Odamer�szkedik, kih�zza a kardot a f�ldb�l, �s futva fut vele Attila kir�lyhoz.

- Ezt a csodakardot a mez�n tal�ltam, �gy gondolom, t�ged illet! Attila mindj�rt megismerte Isten kardj�t. Megmarkolta, suhintott vele a vil�g n�gy t�ja fel�, �s azt mondta:

- Isten kardj�val a f�ld minden n�p�t megb�ntetem!