Az elsõ l�p�sek

1098-ban, az elsõ nagy keresztes h�bor� idej�n, komoly kutat�sok indultak kereszt�ny erekly�k ut�n. II. Gergely z�szlaja alatt, harcos zar�ndokok rabolt�k v�gig Eur�p�t, �s a K�zel-Keletet. Mik�zben a Kereszt�nys�get hirdett�k, minden fellelhetõ szent t�rgyat �sszeszedtek, mert azt hitt�k, k�zeleg a vil�gv�ge, �s ezek megk�nny�tik az �dv�z�l�s�ket. A sok templom, katedr�lis pedig jobban vonzotta a h�veket (�s az adom�nyaikat), ha ott szent erekly�k voltak. Teh�t gyûjt�s�k nagy �zlet volt a k�z�pkorban.

1226-ban Assisi Szent Ferenc holttest�t el kellett rejteni, nehogy feldarabolj�k a friss relikvi�k ut�n kutat�k.

Mivel a kereslet j�val meghaladta a k�n�latot, gyakoriak voltak a hamis�t�sok. Ez�rt a t�bb ezer t�rgy k�z�l nem k�nnyû megmondani, melyek a val�diak, nem k�nnyû megmagyar�zni csodat�võ erej�ket.

Szent Jakab csontjai

Spanyolorsz�gban tal�lhat� az a fontos zar�ndok hely� v�lt templom, ahol a legenda szerint ezeket a csontokat eltemett�k. A IX. sz�zadba a Spanyolok szent h�bor�t viseltek a M�rok ellen, Szent Jakabhoz im�dkoztak seg�ts�g�l �s gyõztek. T�bb ezren l�togatj�k rendszeresen ezt a templomot, pedig nincs bizony�t�k arra, hogy Szent Jakab valaha is Spanyolorsz�g f�ldj�re l�pett volna, r�ad�sul az sem tiszt�zott, hogy melyik Szent Jakab van itt eltemetve, hiszen a Bibli�ban h�rom is szerepel.

Szent Lucia

Velenc�ben tal�lhat� a mumifik�l�dott teste. Õ, h�vei szeme vil�g�nak a patr�nusa. A legenda szerint a IV. sz�zadban, Szic�li�ban, ink�bb kiv�jta saj�t szemeit, mintsem fel�ldozza sz�zess�g�t. Test�t ki�ll�tott�k, csak az arc�t fedi maszk. A 80-as �vekbe tudom�nyos vizsg�latokat v�geztek a testen. Meg�llap�tott�k, hogy a mellkas form�ja alapj�n a test val�ban egy szic�liai nõ�, de nem tudni, hogy ki�. Ennek ellen�re sz�mos esetben fordult elõ, hogy gy�gy�thatatlan szembetegs�gekben szenvedõ h�vei, ha nem is t�k�letesen, de visszanyert�k l�t�sukat.

Szent Edmond keze

Angli�ban tal�lhat�, �s szint�n gy�gy�t� erõt tulajdon�tanak neki. T�bb mint 400 �ve hisznek benne. Val�dis�g�t a sz�jhagyom�nyon k�v�l m�s nem igazolja.

Szent Kl�ra sz�ve

Olaszorsz�gban tal�lhat� ez a nagy �s form�tlan sz�v, azzal a k�z�pkori oll�val egy�tt, amivel a legenda szerint kiv�gt�k. 1308-ban ap�cafõn�knõ volt egy kolostorban, �s azt tal�lta mondani a nõv�reinek, hogy "ha Krisztus keresztj�t keresitek, vegy�tek ki a sz�vemet, ott megtal�lj�tok a szenvedõ Urat". Ezt az ap�c�k sz� szerint �rtelmezt�k.

Szent Katalin

Viaszba m�rtott feje Olaszorsz�gban tal�lhat�. Az orsz�g patr�nus�t 1380-ban temett�k el R�m�ban, k�sõbb exhum�lt�k �s lefejezt�k, hogy a sziennai polg�roknak is legyen saj�t erekly�j�k.

Angli�ban

Van olyan templom, ahol hi�ba kerest�k a n�vad� m�rt�r csontjait, ez�rt azt az �thidal� megold�st tal�lt�k ki, hogy a turist�knak mûanyag kopony�t mutatnak meg, had borzongjanak…

K�nnyezõ t�rgyak

Sz�mos tal�lhat� belõl�k. Haz�nkban, pl. M�riap�cson van ilyen k�p. Miut�n elvitt�k a templomb�l, a k�zelben tal�lt�k meg, �s akkor k�nnyezett. K�t alkalommal fordult elõ k�nnyez�s, de a d�tumokra, �s a pontos t�rt�netre sajnos nem eml�kszem, de ha ism�t r�juk bukkanok, ide fogom besz�rni. 1995 okt�ber�ben Oroszorsz�gban is k�nnyezni kezdett egy ikon, amit Hollandi�b�l vettek, �s a XVI. Sz�zadb�l sz�rmazott. Eredetileg el akart�k adni, de a be�raz�s ut�n h�rom h�nappal k�nnyezni kezdett. Azt hitt�k, hogy p�ralecsap�d�s, let�r�lt�k, de n�h�ny nap m�lva a jelens�g megism�tlõd�tt. A g�r�g �rsek, miut�n megtekintette, kijelentette, hogy ez egy csodat�võ ikon, �s mirh�t k�nnyezik.

Ez a jelens�g nem csak k�pekkel gyakori, hanem szobrokkal is. 1995 febru�rj�ban, pl. Olaszorsz�gban egy M�ria szobor v�rt k�nnyezett. N�h�ny tud�snak errõl az a v�lem�nye, hogy ha egy szobor belsej�be, egy reped�sen kereszt�l folyad�k jut, akkor azt a m�z a szobor belsej�ben tartja. Ki csak ott juthat a folyad�k, ahol a m�z s�r�lt. A tisztogat�sok miatt ez pedig �ltal�ban a szem. A folyad�kokat �ltal�ban nem vizsg�lj�k meg, ez�rt konkr�tumot nem tudhatunk. Nem tudni, hogy sz�nd�kosan ker�lt folyad�k a szoborba, v�letlen�l (p�ralecsap�d�s, tiszt�t�s k�zbeni k�zs�r�l�s, vagy egyszerûen rozsda sz�nezte e el a folyad�kot), avagy val�ban csoda t�rt�nt. Enn�l a szoborn�l azonban elv�geztek egy vizsg�latot 1995-ben, �s meg�llap�tott�k, hogy a Madonna szobor f�rfi v�rt k�nnyezik.

Szent Januarius v�re

N�polyban õrzik, t�bb mint 400 �ve, a k�t�vegcs�nyi alvadt folyad�kot. A szent k�zel 1700 �ve halt m�rt�rhal�lt. A k�z�pkorban, amikor a holttest�t N�polyba hozt�k, az alvadt v�re csod�s m�don ism�t foly�konny� v�lt. Az�ta �vente 18 alkalommal k�vetkezik be a csoda. (A pap lassan k�rbeforgatja az egyik �vegcs�t, �s a benne l�võ alvadt v�r, lassan ism�t foly�konny� v�lik). A tud�sok szerint az �vegben nem v�r van, hanem egy olyan folyad�k, ami tixotr�p tulajdons�ggal rendelkezik. (Ilyen tulajdons�ga van pl. a ketchup -nak, amit, ha nem akar kij�nni a flakonb�l, az�rt �t�get�nk, hogy ism�t foly�konny� v�ljon). Az �veg tartalm�t nem vizsg�lt�k meg, ez mint mondottam ez egy tud�s v�lem�nye…

Szent kezek

Nem csak Szent Istv�n kir�lyunknak maradt meg �ps�gben a keze. Pl. Angli�ban õrzik az egyik Ap�ts�gban egy XVI. sz�zadi, katolikus v�rtan� kez�t, aminek gy�gy�t� erõt tulajdon�tanak, �s sok, gy�gy�thatatlannak hitt betegs�g esetben seg�tett is.

Szent Gr�l

A Biblia szerint az Utols� Vacsor�n�l, J�zus saj�t v�r�v� v�ltoztatta a bort. Teh�t a legbecsesebb, legszentebb ereklye az a "poh�r" lehetne, ami tartalmazta J�zus v�r�t. A Szent Gr�l a XIII. sz�zadi t�rt�netekben, gyakran Art�r kir�llyal, �s lovagjaival kapcsolatban v�lt ismert�. Legal�bb nyolc t�rt�net sz�l arr�l, hogy az V. sz�zadban egy kincset �rõ relikvi�t titokban elrejtettek Anglia sziget�n, amikor a R�maiak megt�madt�k a Vizig�tokat. Az elsõ t�rt�netek �gy sz�ltak, hogy ez a kincs, az a kehely, amit J�zus haszn�lt az Utols� Vacsora alatt. A k�sõbbi t�rt�netekben azonban m�r nem vil�gos, hogy mi is az a Gr�l. Szent Hel�na (az elsõ kereszt�ny cs�sz�r anyja) Jeruzs�lemben J�zus relikvi�i ut�n kutatott. J�zus s�rj�ban t�bbet is tal�lt, t�bbek k�z�tt egy kis kõpoharat, amiben szerinte M�ria fogta fel a keresztre fesz�tett J�zus v�r�t. R�m�ba vitette. 1992-ben a poh�r t�rt�net�t egy r�gi angol csal�dig tudt�k visszavezetni. Itt, egy, a tulajdonos �ltal �rt vers seg�ts�g�vel, egy szoborba rejtve tal�ltak is, egy egyszerû poharat, amirõl meg�llap�tott�k, hogy az I. sz�zadb�l sz�rmazik. Ekkorra m�r t�bb mint 130-an �ll�tott�k, hogy birtok�ban vannak ennek a bizonyos, J�zus �ltal haszn�lt poh�rnak. Ezek k�z�tt minden m�ret �s forma elõfordult, valamennyi k�z�l a legegyszerûbb, az a kõpoh�r, amit a szoborban tal�ltak meg. Mivel nem val�sz�nû, hogy J�zus aranyb�l, dr�gak�vekkel kirakott kehelyben v�ltoztatta �t a bort, errõl a kõpoh�rr�l tartj�k azt, hogy legval�sz�nûbben (kora, �s form�ja, anyaga miatt) ez lehetett ez a bizonyos poh�r. Az eredet�t nem tudt�k J�zusig visszavezetni, ez�rt Szent Hel�n�n k�v�l m�s bizony�t�k a hiteless�grõl, egyelõre nincs.

A megvizsg�lt erekly�k

T�bbs�g�krõl kider�lt, hogy hamis�tv�nyok, vannak k�z�tt�k 100, 1000, sõt 1500 �vesek is. Ezek az�rt nem lehetnek hitelesek, mert pl. ha �sszegyûjten�nk az �sszes fadarabot, amik �ll�t�lag Krisztus keresztj�bõl sz�rmaznak, akkor egy h�z fel�p�t�s�hez sz�ks�ges mennyis�gû faanyagot kapn�nk. Ide tartoznak m�g a szentek ujjai, amik szint�n kedvelt erekly�k. De csak akkor lehetne minden darab eredeti, ha ezeknek a szenteknek kb. 40 ujjuk lett volna. De nem mindegyikrõl mondta ezt ki a tudom�ny.

�jabban vizsg�lni kezdt�k azt, hogy milyen folyamatok mennek v�gbe a szervezetben, vall�sos euf�ria alatt. Meg�llap�tott�k, hogy ilyenkor teljesen felborul a k�miai egyens�ly. Ez magyar�zatot adhat arra, hogy mi�rt t�rt�nhetnek, l�tsz�lag megmagyar�zhatatlan, csod�s gy�gyul�sok k�l�nb�zõ dolgokban erõsen h�võ emberek eset�ben. (Konkr�tan, pl. depresszi�s betegek eset�ben megv�ltozik az eg�sz test immunrendszere, teh�t a hit befoly�solhatja a test mûk�d�s�t. Szint�n meg�llap�tott�k azt, hogy az a tudat�llapot, amiben vall�sos emberek gyakran f�ldre esnek templomokban, mark�nsan k�pes megv�ltoztatni a szervezet fiziol�gi�j�t). Ez�rt a hit, �s a testi funkci�k mûk�d�se egyre jobban �rdekli a tud�sokat.

J�zussal kapcsolatos t�rgyak

Mivel a Biblia szerint J�zus felt�mad�sa ut�n teljes test�vel f�lment a Mennybe, vele kapcsolatban nincsenek csontok, testr�szek, csak t�rgyakat hagyhatott h�tra. Ezek a legn�pszerûbbek, �pp �gy, mint a k�z�pkorban. Val�sz�nûleg az�rt, mert k�zvetlen kapcsolatot biztos�tanak a t�rgyi �s a "megfoghatatlan" szellemvil�g k�z�tt a h�vek sz�m�ra. 1352-ben D�l-Franciaorsz�gban bel�põd�j ellen�ben a h�vek megtekinthett�k, �s meg�rinthett�k a leplet, ami J�zus test�t fedte a s�rban. A kegyt�rgyr�l az illet�kesek azonban kijelentett�k, hogy hamis�tv�ny. 1898-ban, Torin�ban f�nyk�p is k�sz�lt a lepelrõl. A negat�von j�l kivehetõek voltak egy keresztre fesz�tett f�rfi r�szletes arcvon�sai. A h�vek nagy sz�mban indultak Torin�ba, hogy l�thass�k J�zus arcvon�sait. �gy tûnt, megtal�lt�k J�zus l�tez�s�nek t�rgyi bizony�t�k�t. A vil�g minden t�j�r�l �rkeztek tud�sok, t�rt�n�szek, hogy a leplet megvizsg�lj�k.

1978-ban a Vatik�n enged�lyezte, hogy apr� mint�t vegyenek a text�li�b�l. Minden l�tezõ m�don megvizsg�lt�k, �s mintegy 100.000 �r�ra becs�lt�k azt az idõt, amit a lepel tudom�nyos vizsg�lat�ra ford�tottak. Egyetlen teszt volt, amit nem v�geztek el rajta, az�rt mert nem enged�lyezt�k akkoriban, ez a radiokarbonos kormeghat�roz�s volt (ami a ma ismert legpontosabb, erre vonatkoz� m�dszer). 1978-ban olyan sokan jelentett�k ki, hogy a lepel eredeti, hogy ez sz�ks�gtelennek l�tszott. A vizsg�latok elv�gzõi csod�t kerestek, �s hitt�k, hogy v�gre tal�ltak egyet. A szak�rtõk meg�llap�tott�k a sz�v�s technik�j�r�l, hogy elsõ sz�zadi (b�r a k�z�pkorban is haszn�ltak hasonl�t, olt�rter�tõnek). Az egyik botanikus, olyan pollen szemeket tal�lt a text�li�n, ami csak a K�zel-Keleten fordul elõ. Ezt neh�z volt hova tenni.

1985-ben a NASA k�t tud�sa egy k�l�nleges, h�romdimenzi�s analiz�torral vizsg�lt�k meg a leplet. Õk is azt mondt�k, hogy az arck�p csoda. Az analiz�tor, egy f�nyk�prõl felismerhetetlen l�tv�nyt gener�l (mivel egy egyszerû fot�n nem tal�lhat� inform�ci� arra n�zve, hogy az illetõ k�ppont, milyen messze volt a fot� s�kj�t�l). A lepelrõl azonban egy rendk�v�l pontos, h�romdimenzi�s arc jelent meg a k�pernyõn. Szenz�ci�snak tûnt az a lehetõs�g, hogy a lepel Krisztus v�r�t tartalmazza, �s bizony�thatja a felt�mad�s t�ny�t.

Amikor az egyik tud�s azt mondta, hogy szerinte a v�r nem val�di, Antikrisztusnak ki�ltott�k ki. Õ ragaszt�szalaggal vett mint�t a lepelrõl, (a v�res r�szekrõl, �s vett kontroll mint�t is). Nagy nagy�t�sban a mint�k m�sk�ppen n�ztek ki, mint a v�r. Konkr�tan pont �gy n�zett ki mint egy fest�kanyag, a v�r�s okker. Kipr�b�lta, hogyan sz�v�dik fel, �s milyen nyomot hagy ezut�n lenen v�r, �s v�r�s okker (a v�r k�rgyûrû alakban sz�v�dik fel, m�g a v�r�s okker maszatoltan befedi a felsz�v�d�s teljes fel�let�t). A leplen l�that� lenyomat, megegyezett a v�r�s okker felsz�v�d�si k�p�vel. K�rgyûrûknek nyoma sem volt, ez�rt kijelentette, hogy a lenyomat csak fest�ktõl sz�rmazhat.

1988-ban elv�gezt�k a radiokarbonos kormeghat�roz�st, ez kimutatta, hogy a v�szon a XIV. sz�zadb�l sz�rmazik. J�zus szent lepl�rõl kimondt�k, hogy hamis�tv�ny.

1980-ban egy festõ tanul�, n�v�nyi fest�kekbõl elk�sz�tette a lepel majdnem t�k�letes m�solat�t, egy negat�v, �s egy h�romdimenzi�s form�ban. Ennek ellen�re sokan m�g ma is hisznek a lepel eredetis�g�ben, �s ennek bizony�t�s�n f�radoznak.

M�r eml�tettem, hogy Szent Hel�na kutatta a J�zussal kapcsolatos t�rgyakat. Az Õ szavai alapj�n �p�ltek Krisztus Passi� eml�kmûvei Jeruzs�lemben. A legenda szerint, a J�zussal kapcsolatos t�rgyakat Szent Hel�na, a Szent S�rban, Jeruzs�lemben, 327-ben gyûjt�tte �ssze. Sajn�latos m�don azonban ezek nagy r�sze sz�tsz�r�dott Eur�p�ban. Templomok sz�zai õriztek sz�geket, fadarabokat a keresztbõl. Gyûjtem�ny�nek csak n�h�ny darabja menek�lt meg, �s rejtve maradtak abban a kicsiny k�poln�ban, ami Hel�na r�mai h�z�nak a hely�n �p�lt. Itt a kereszt egy darabja, sz�gek, �s a kereszten l�võ felirat l�that�. A Biblia szerint Pil�tus h�rom nyelven (h�ber�l, latinul, �s g�r�g�l) sz�geztette a keresztre, J�zus feje f�l�, hogy "N�z�reti J�zus a zsid�k kir�lya". Az egyes nyelveken elt�rõ ir�nyban �rnak. Az itt l�that� feliraton minden stimmel, �s teljesen hitelesnek tûnik, r�ad�sul sehol m�shol nem tal�lhat� a feliratb�l t�bb p�ld�ny. Ez az egyetlen l�tezõ. A felirat az�rt olyan rendk�v�li, mert a IV. sz�zad �ta el volt z�rva, �s 1000 �ven �t, rejtve maradt, teh�t t�l�lte a k�z�pkort. Csak 1492-ben fedezt�k fel �jra, amikor a mozaikokat �ll�tott�k helyre. Ekkor minden hiteles volt rajta (sz�rmaz�s, a csomagol�son tal�lhat� pecs�tek stb.).

A lepellel ellent�tben a felirat soha nem volt n�pszerû. A lepellel sokat foglalkozott a m�dia, a feliratr�l pedig a mai napig nagyon kev�s ember tud. A Vatik�n jelenleg nem tervezi a felirat megvizsg�ltat�s�t. A Vatik�n elfogadta a Nature magazin v�lem�ny�t arr�l, hogy a lepel k�z�pkori eredetû, ennek ellen�re a h�res text�lia tov�bbra is a figyelem k�z�ppontj�ban �ll, a felirat pedig szinte senkit nem �rdekel. Val�sz�nûleg az�rt, mert a szenz�ci�s dolgok, mindig jobban felkeltik az emberek �rdeklõd�s�t, mint az egyszerûek, pedig lehet, hogy egy ismeretlen, kis r�mai templom õrzi a legszentebb erekly�t…