Hasonl�an t�rt�nt ez az egyiptomi heliopoliszi istenek eset�ben is, akiknek t�rt�net�t titkos papi k�nyvekbe jegyezt�k fel, �s akiknek m�tosza �ton-�tf�len visszak�sz�n a dinasztikus Egyiptom �p�tm�nyeiben �s piramissz�vegeiben.

E t�rt�netek �ttanulm�nyoz�sa sor�n olyan messzi idõkbe rep�lhet�nk, amelyeket az ortodox t�rt�n�szek �s egyiptol�gusok – kev�s kiv�teltõl eltekintve – mereven visszautas�tanak, holott a fennmaradt �r�sos eml�kek olyan t�rt�nelmi t�nyeket is el�nk t�rnak, amelyek r�g�szetileg �s t�rt�netileg is bizony�tottak.

Az elsõ idõk istenei, a h�liupoliszi istenek, akiket az egyiptomi mitol�gia Neteru n�ven emleget, kiv�telt jelentenek, hiszen annak ellen�re, hogy eml�k�ket megõrizt�k az �kori hagyom�nyuk, semmilyen bizony�t�k sincs arra vonatkoz�an, hogy �lõ szem�lyek lettek volna. Pedig ha alaposan megismerkedik vel�k az ember, olyan �rz�se t�mad, mintha val�di h�s-v�r emberekrõl sz�l� legend�t �r�k�ltek volna �t a sz�zadok, pontosabban az �vezredek, mert amint azt l�tni fogjuk, az egyiptomi hagyom�nyok szerint az elsõ idõk istenei t�bb mint 20 000 �vvel ezelõtt �rkeztek a N�lus term�keny v�lgy�be, amely t�l�lte azt a glob�lis katasztr�f�t, amelyet v�z�z�n n�ven ismer�nk.

Ebben a sz�munkra hihetetlen�l t�voli, a r�g�szek �s egyiptol�gusok sz�m�ra elfogadhatatlan korban, a Zen-tepiben, vagyis az istenek aranykor�ban a Neteruk kapcsolatban �lltak egy t�voli f�ldr�sszel, amelyre az õsi sz�vegek Ta-Neteru n�ven utalnak. Ez a f�ldr�sz, az istenek orsz�ga hihetetlen�l messze, az �ce�nokon t�l d�len helyezkedett el �s onnan csak haj�kkal, vagy ami m�g �rdekesebb� teszi sz�munkra a m�toszt, �gi b�rk�kkal lehetett el�rni Egyiptom f�ldj�t. Az õsi visszaeml�kez�sek szerint az istenek orsz�g�ban, amely rendk�v�li m�don hasonl�t Atlantiszra, paradicsomi �llapotok voltak �s ennek k�sz�nhetõen olyan hatalmas gazdags�g uralkodott ott, hogy az isteneknek csak a tudom�nyokkal kellett foglalkozniuk. Ha m�r Atlantisz sz�ba ker�lt, nem szabad megfeledkezn�nk arr�l sem, hogy a t�rt�net, amelyet Plat�n mûveibõl ismer�nk, egyiptomi eredetû, hiszen azt Szol�n hozta mag�val egyiptomi utaz�s�b�l �s Plat�n csup�n feljegyezte. Forr�s�ul feltehetõen Thot k�nyveinek egyike, a Tehen K�nyve, vagyis az Emberek megsemmis�t�se c�mû mû szolg�lhatott, amelynek egy r�sze napjainkig is fennmaradt I. Sz�thi f�ra� (Kr.e.1306–1290) s�rkamr�j�nak fal�n. Lesz�gezve teh�t az istenek f�ldj�rõl �rkeztek az elsõ idõk istenei �s a N�lus delt�j�nak cs�cs�n megalap�tott�k a napv�rost, H�liupoliszt, amelynek egyiptomi elnevez�se volt m�g Innu �s Innu Mehret is. Erre a v�rosra a Biblia On n�ven utal, �s itt �llt az a szent�ly, amelyben biztons�gba helyezt�k azt a k�l�n�s, k�pos, fekete t�rgyat, amelyet benben (jelent�se �gi t�rgy) n�ven ismer a t�rt�nelem. Ez a titkos t�rgy r�sze volt annak a mitikus, t�zes �s f�nyeket kibocs�t� rep�lõ b�rk�nak, az �vmilli�k �gi b�rk�j�nak vagy m�s n�ven a napb�rk�nak, amellyel az elsõ istenkir�ly, R� �s t�rsai �rkeztek Egyiptomba, hogy l�trehozz�k a k�osz (v�z�z�n) ut�ni elsõ, magas szintû emberi civiliz�ci�t. �rdekess�ge m�g a benben kõnek, hogy azt �lland�an õr�k vigy�zt�k. A szent�lyben h�rom õr, m�g a szent�lyen k�v�l nyolc õr vigy�zta a benben �ps�g�t. Õket nevezt�k R� isten b�rk�ja evezõseinek.

R�, aki fiatalon �rkezett Egyiptomba, az idõ m�l�s�val igencsak meg�regedett. Ez�rt n�ha Atumk�nt, vagyis botra t�maszkod� szak�llas �regemberk�nt �br�zolt�k. Ennek az �reg R�nek remegett a sz�ja �s csurgott a ny�la. �rdekes, hogy egy isten ennyire emberi tulajdons�gokat tudhat mag�nak. Ennek ellen�re rendk�v�li tud�s� ember volt �s mint minden valamireval� isten, R� is olyan misztikus eszk�z�k birtok�ban volt, amelyeket csak õ tudott haszn�lni �s amelyek isteni tulajdons�gokkal rendelkeztek. Ez olyannyira igaz volt, hogy R� n�mely t�rgy�t a k�sõbbi h�liupoliszi istenek sem tudt�k m�r haszn�lni. P�ld�ul R� szeme mindent l�tott, ami az orsz�gban t�rt�nt. Koron�ja k�l�nleges f�nyt bocs�tott ki �s sug�rzott. Volt egy k�l�n�s aranyl�d�ja is, amely feltûnõen hasonl�t a bibliai frigyl�d�hoz, nemcsak tulajdons�g�t, hanem m�reteit illetõen is. Hal�la ut�n ebben a dobozban helyezt�k el p�lc�j�t, hajtincs�t �s arany kobrak�gy�val d�sz�tett ureusz�t, vagyis kir�lyi koron�j�t. R� t�rt�net�nek erej�t bizony�tja, hogy koron�j�nak m�solat�t viselt�k az egyiptomi dinasztikus f�ra�k is. Volt R�nek egy m�sik �rdekes koron�ja, az �gynevezett atef-korona, amely minduntalan megjelenik az egyiptomi �br�zol�sokon, de amelybõl egyetlen fennmaradt p�ld�nyt sem tal�ltak a r�g�szek.

Ez a korona szint�n sug�rz� f�nyt bocs�tott ki mag�b�l, r�ad�sul s�lyos nyavaly�val b�ntette mindazokat, akik hozz� nem �rtõen viselt�k. R� teh�t t�ls�gosan is emberi �s technikai eszk�z�ket haszn�l�, haland� kir�ly volt. A m�tosz szerint õ teremtette saj�t test�bõl Sut �s Tefnutot, akiket oroszl�nk�nt is szoktak �br�zolni. Ez a saj�t test�bõl t�rt�nõ teremt�s napjainkban legink�bb genetikai kl�noz�snak tûnik, hiszen R� magj�t kez�be helyezte majd ebbõl megteremtette Sut, a levegõ �s a sz�razs�g isten�t, �s l�ny ikertestv�r�t, Tefnutot, a nedvess�g istennõj�t. Mint tudjuk, a kl�noz�s vagy ak�r a lombikb�bi-programok sor�n is rendk�v�l gyakori az ikersz�l�s. R� teh�t ikreket teremtett, akik k�z�l Su lett a tr�n�r�k�s �s �gy a m�sodik istenkir�ly. �m m�g R� uralkod�sa meglehetõsen nyugodt �s kiegyens�lyozott volt, addig Su uralm�t �sszeesk�v�sek �s konfliktusok zavart�k meg. Az uralkod�ssal j�r� �lland� gondok k�zvetlen�l kapcsolatba hozhat�k Su megbeteged�s�vel, aki ez�rt lemondott az uralkod�sr�l fi�gyermeke, Geb jav�ra. Hal�la egy kilenc napig tart� vihar sor�n k�vetkezett be, teh�t elmondhatjuk, R�hez hasonl�an õ is emberi tulajdons�gokkal rendelkezett (betegs�g) �s õ sem volt halhatatlan, ahogy az ember ezt egy istentõl elv�rn�. Geb, akit a f�ld istenek�nt tart sz�mon az egyiptomi mitol�gia, Su �s Tefnut testv�rh�zass�g�nak elsõ gyermeke volt, h�ga, Nut pedig az �g istennõje.

Persze a harmadik istenkir�ly, Geb, akit a g�r�g�k Kronoszk�nt emlegetnek, uralkod�s�nak is akadnak �rdekes esem�nyei. Õ volt R� m�r eml�tett aranyl�d�j�nak õrzõje. Igen �m, de k�v�ncsis�gt�l vez�relve maga el� hozatta R� l�d�j�t �s nyilv�nosan felnyittatta azt. Az ezt k�vetõ esem�nyek legink�bb Az elveszett frigyl�da fosztogat�i c�mû film utols� jeleneteire eml�keztetnek. A l�d�b�l k�kes felhõ emelkedett ki, majd sugarak t�rtek elõ �s sokakat azonnal sz�nn� �gettek, hal�lra sebeztek, meg�ltek. A nagy istent, Gebet is komolyan megperzselt�k a t�zes sugarak, �s ez vezetett ahhoz, hogy �tadja hatalm�t n�gy gyermeke: Ozirisz, �zisz, Sz�th �s Neptisz k�z�l a legidõsebb fi�nak, Ozirisznek, aki �gy anyja, Nut legnagyobb �r�m�re Egyiptom negyedik �s egyben legismertebb istenkir�lya lett.

De mielõtt sz�t ejten�nk r�la, l�ssuk sorban a testv�reit.

�zisz Ozirisz h�ga �s egyben a feles�ge is volt. A r�gi m�toszok a Sz�riusz csillaggal azonos�tj�k, mert tud�sa kiemelte õt a k�rnyezet�bõl, mint ahogy a Sz�riusz is kiemelkedik a t�bbi csillag k�z�l. �zisz nemcsak okos �s b�lcs asszony volt, hanem �rtett a boszork�nys�ghoz �s a m�gi�hoz is. Ha kellett, helyettes�tette f�rj�t, Oziriszt a tr�non, am�g az utazgatott a vil�gban. Ozirisszal k�z�s gyermek�k volt H�rusz, akit a hatodik �s egyben az utols� istenkir�lyk�nt tartanak sz�mon. Term�szetesen Izisznek is megvan a maga rejt�lye, hiszen egy r�vid idõre felt�masztotta halott f�rj�t, Oziriszt, aki testv�rgyilkoss�g �ldozata lett. Ozirisz Egyiptom negyedik isteni f�ra�ja volt, akinek a neve, Szah Oriont jelent. Ez�rt az Orion csillagk�ppel hozt�k �sszef�gg�sbe. A d�li f�ld ura a piramissz�vegek fõistene volt. Tudjuk r�la, hogy magas termetû, k�rszak�llas f�rfi, akit m�g Nebtemnek, vagyis univerz�lis mesterembernek is neveztek. Rendk�v�l sok mindenhez �rtett. Megsz�ntette a kannibalizmust �s bevezette a f�ldmûvel�st, az �llattart�st, az �r�st, az �p�t�szetet �s a zen�t. Az �r�kk�val�s�g kir�lya, az emberis�g j�tevõje, a v�gtelen ura, aki t�bb milli� �vet utazott �let�ben. �gy jellemzik õt a korabeli m�toszok. Szerette a finom borokat, b�r senki sem tudja, honnan ered ez a szok�sa, hiszen õ tan�totta meg a szõl�szetre az egyiptomiakat, teh�t mindezek elõtt valahol m�r meg kellett ismernie a bor�szatot. T�rv�nyk�nyvet alkotott �s bevezette az isteni kultuszt, a h�liupoliszi kilencek kultusz�t. Nagy utaz� h�r�ben �llt, aki lemondott az uralkod�sr�l, hogy elmehessen m�s f�ldekre, ahol szint�n �tadta az embereknek az õsi tud�st. J�l nyomon k�vethetõen Eti�pi�ban, Ar�bi�ban �s Indi�ban tûnt fel k�t �tmegnyit�ja k�s�ret�ben. E k�t �tmegnyit� jellegzetes egyiptomi figura volt: Anubisz, aki kutyabõrt viselt �s Makedo, aki farkasfejet �lt�tt mag�ra. Amikor visszat�rt, �jb�l �t akarta venni a hatalmat az addig helyette uralkod� feles�g�tõl, �zisztõl, de testv�re, Sz�th r�t�madt, meg�lette �s feldaraboltatta a holttest�t. S b�r a testr�szeket sz�tsz�ratta Egyiptomban, �zisz �sszeszedte azokat �s a mind a mai napig l�that� rejt�lyes õsi �p�tm�nyben az ab�doszi Ozireionban �letrekeltette Oziriszt. Igaz, mindez csak egy r�vid ideig tartott, majd Ozirisz meghalt, hogy felt�madjon az Orion csillagk�pben.

Neki is voltak k�l�n�s technikai szerkezetei. P�ld�ul nagyapj�t�l, R�tõl megkapta azt a k�l�n�s atef-koron�t, amelyrõl m�r sz�ltunk. Ez a korona felsebezte Ozirisz fej�t �s csak nehezen gy�gyult ki a sug�rz� korona okozta gennyes, fek�lyes sebekbõl. A d�li f�ld az istenek orsz�g�nak urak�nt ismert�k �s az egyiptomiak a T�k�letes megsz�l�t�ssal is illett�k.

K�l�n�s lak�helye egy j�rmû – sokak szerint egy haj� – volt, amely a v�zen nyugodott, �s amelynek �lõ k�gy�kb�l k�sz�lt az oldala. Mint l�thattuk, õ sem mellõzhette az emberi tulajdons�gokat �s gyenges�geket, �s õ is sz�mos technikai csod�t birtokolt.

Sz�thet, az �t�dik istenkir�lyt, akit g�r�g�l T�ph�nk�nt ismerhet�nk, H�rusz k�vette a tr�non, aki m�r nem tartozott az elsõ istenek, a Kilencek – R�, Su, Tefnut, Geb, Nut, Ozirisz, �zisz, Nepth�sz, Sz�th – t�rsas�g�ba.

H�russzal egy �j uralkod� csoport, a Hatok – m�sok nevezik m�g Heteknek is – korszak�ba ker�l�nk. M�g õk is istenek voltak, de m�r kor�ntsem olyan hatalmasok, mint az elsõ idõk istenei. H�rusz �s t�rsai – Anubisz, Ptah, Thot – beteljes�tett�k azt a k�ldet�st, amit õseik elkezdtek. Megõrizt�k �s �tadt�k az õsi tud�st az egyiptomi n�pnek.