A 47-es uf�-katasztr�fa �ta megszaporodtak az uf� �szlel�sek F�l �vsz�zad eltelt�vel az uf� hiszt�ria t�retlen, besz�lhet�nk m�r elsõ, m�sodik sõt harmadik t�pus� tal�lkoz�sokr�l, hallhatunk m�r korm�ny-�sszeesk�v�s elm�letekrõl melyek szerint az amerikai korm�ny az idegenek l�tez�s�nek bizony�t�kait pr�b�lj�k eltussolni. Ezen elm�let szerint az amerikai 56-os k�rzetben a korm�ny tudt�val (pl. �ll�t�lag id. Bush is j�rt arra) v�geznek k�s�rleteket kutat�munk�t a f�ld�nk�v�liek seg�ts�g�vel. Ezen tal�lgat�sok kiiktat�s�ra kezdte el az amerikai korm�ny „K�k k�nyv” programj�t. Az uf�-h�võk legfõbb bizony�t�kai a tal�lkoz�sok: sok ilyen tal�lkoz�st szkeptikus, norm�lis, teh�t szenz�ci�hajh�sz�ssal nem v�dolhat� ember �lte meg. A tal�lkoz�s gyakran akkora traum�t okozott, hogy ezek az emberek tudatuk m�ly�re ûzt�k az eml�ket, ami csak k�sõbb ker�lt ism�t felsz�nre. Az ilyen traum�t �t�lt szem�lyekkel k�l�n erre specializ�l�dott pszichol�gusok is foglalkoznak. Az elmes�lt t�rt�netek gyakran azonos esem�nyekrõl sz�molnak be egym�st�l f�ggetlen�l �s azonos mût�ti hegeket is tal�ltak rajtuk. Ezek �ltal�ban szab�lyos korong alak� bem�lyed�sek a bõr�n, valamint egy alkalommal egy ismeretlen f�m�tv�zetbõl k�sz�lt, ismeretlen, de mesters�gesen l�trehozott eszk�zt is tal�ltak az egyik ilyen szem�ly test�ben. Ezekre a jelens�gekre az�ta sincs tudom�nyos magyar�zat, azzal egy�tt term�szetesen, hogy a l�togat�sokr�l sz�l� t�rt�netek t�lnyom� t�bbs�ge bizony�tottan kital�ci�, csak�gy, mint a b�zak�r�k emberi alkot�sok. A m�sik gyakran �szlelt jelens�g a rep�lõ cs�szealjak esete. Ezekre is akad f�ldh�z ragadtabb magyar�zat. Az uf� l�z 1947-es kit�r�se (Roswell-i uf�katasztr�f�val) �pp�gy lehet a II. vil�gh�bor� haditechnikai fejleszt�seinek a k�vetkezm�nye, mint a kis z�ld emberk�knek fajt�nk ir�nt val� �rdeklõd�se. A Harmadik Birodalom �sszeoml�s�val ugyanis a n�met m�rn�k�k technikai, had�szati fejleszt�sei az amerikaiak �s fõleg az oroszok kez�be ker�ltek. A n�met tervek amelyek gyakran m�r a megval�s�t�s vagy a sorozatgy�rt�s k�sz�b�n �lltak, rendk�v�li �tletess�grõl �s k�pzelõerõrõl �rulkodtak, melyekkel a sz�vets�gesek nem versenyezhettek. Hitler m�ni�ja a csodafegyver bevet�s�vel kapcsolatban, hajmeresztõ �tletekre inspir�lta a kutat�kat. Ilyen volt p�ld�ul az a sz�l�gy�, amely nagy nyom�s� sz�ll�k�sekkel t�zelt a c�lpontra egy 18 m�ter hossz� csõbõl, �s 200 m�terrõl sz�thas�tott egy deszk�t ez a fegyver azonban soha nem ker�lt bevet�sre. Ugyanezen elv alapj�n alkott�k meg Az �gynevezett hang�gy�t is, amely l�g�rv�nyekkel tette volna �rtalmatlann� az ellens�g rep�lõg�peit. A rak�tahajt�s �s a sug�rhajt�mû kifejleszt�s�ben is �lenj�rtak a n�metek. 1939-ben �ll�tott�k hadrendbe a vil�g elsõ sug�rhajt�s� rep�lõg�p�t is, �s sok m�s mellett megsz�lettek a tervei egy helybõl felsz�ll� t�bbir�ny� sug�rhajt�mûvel felszerelt vad�szg�pnek, a Focke-Wulf triebfl�gelnek is. A legk�l�n�sebb azonban az a rep�lõg�p volt, amelynek fejleszt�s�t 1943-ban kezdt�k el Dortmundban �s Peenem�nd�ben. A V-7-re keresztelt rep�lõ szerkezet k�pes volt helybõl fel �s lesz�llni, valamint lebegni a 12 db BMW �ltal gy�rtott sug�rhajt�mûvel. Egy Richard Miethe nevû rep�lõm�rn�k a h�bor� ut�n besz�molt az amerikai titkosszolg�latnak a szerkezet mûk�d�si elv�rõl, mibõl kider�lt hogy a motorok 5500 le teljes�tm�nyt adtak le, a g�p maxim�lis sebess�ge pedig 2500 km/h volt hat�t�vols�ga 40000 km-t k�zel�tette. Korabeli forr�sok szerint a g�pezet egy harangra eml�keztetett, ez�stsz�nû volt �s a szemtan�k csak feuerball-nak tûzgoly�nak h�vt�k. Miethe besz�molt m�g arr�l is, hogy a t�rgy 40 m�ter �tm�rõjû volt korong vagy harang alak�, �s l�nyeg�ben egy hatalmas helikopter. A h�bor� v�g�n a sz�vets�gesek egym�ssal versengve igyekeztek mind t�bbet megszerezni N�metorsz�gb�l, kiv�ltk�pp vonatkozott ez a tud�st�rsadalomra. A tort�b�l mind az oroszok, mind pedig az amerikaiak nagy szeletet has�tottak. A rep�l�s ter�let�n mindk�t oldal folytatta a n�metek forradalmi �j�t�saib�l k�n�lkoz� kutat�sokat, t�bbnyire sikerrel, hiszen uf�t egyre t�bb ember v�l l�tni n�h�ny esetben m�g lezuhanni is, �s ki tudja, lehet hogy a pil�t�k nagyon is emberinek tûnn�nek egy val�di harmadik t�pus� tal�lkoz�s eset�n. R�ad�sul az a k�rd�s is felmer�l, hogy az ilyen uf� l�togat�soknak mi �rtelme lehet? Ha nem t�mad� jellegû, minthogy ezek szerint nem, viszont egy j�val fejlettebb technikai tud�s �ll a h�tter�ben (�gy f�lni val�juk nemigen lehet) mi�rt nem ny�lt a kapcsolatfelv�tel?