M�r 1904. elej�n felbukkant egy-egy kezdem�nyez�s Kispesten a labdar�g�s meghonos�t�s�ra. A Kispesti Sport Club n�ven megalakult sportegyes�let di�kokb�l �ll� csapat�t benevezt�k az Ifj�s�gi Labdar�g� Sz�vets�gn�l, enn�l t�bbet azonban nem tudni a klub sors�r�l. Egy lelkes tan�r dr. Varga B�lint kezdem�nyez�s�re az �der vend�gl�ben alak�totta meg t�rsaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-�n. Az atl�tika, torna �s a v�v�s mellett kisebb vita ut�n a labdar�g�st is felvett�k a sport�gak k�z�. Az eln�k dr. Varga B�lint, a klub int�z�je Bede Istv�n a v�v�k, �s Mayer B�la a labdar�g�k r�sz�r�l lett. Az alapszab�lyt azonban a tagok nem fogadt�k el, Varga B�lint megs�rt�d�tt �s lemondott. Az egyes�let �gyeit egy �vig Bede Istv�n int�zte, aki els�sorban a teremsportokat favoriz�lta. A vita egyre �lesedett a k�t p�rt k�z�tt, r�ad�sul az anyagi neh�zs�gek is gy�t�rt�k a klubot. Ennek enyh�t�s�re 1909. febru�r elsej�n KAC b�lt rendeztek, melynek bev�tel�nek (100 korona) eloszt�sa �jabb vit�t kavart. 1909. tavasz�n beindult a labdar�g� �let a Katona r�ten (a F� u. �s a Batthy�ny u. k�z�tti grund). Az els� nem hivatalos m�rk�z�sek Erzs�betfalva, L�rinc, R�kosliget �s R�koscsaba csapatai ellen voltak. A k�t p�rt k�z�tti ellent�teket a k�t mec�n�s, Schmoch K�roly �s Sz�cs L�szl� pr�b�lta elsim�tani, nem sok sikerrel. 1909. j�lius�ban a felboml�s vesz�lye fenyegette a KAC-ot. A sok bels� vita miatt elhagyta az egyes�letet Sz�cs L�szl� aleln�k �s Krausz Jen�, a labdar�g� szakoszt�ly vezet�je is. 1909. augusztus 3-�n, majdnem egy �vvel az els� kezdem�nyez�s ut�n a tiszt�j�t� v�lasztm�nyi gy�l�sen v�gleg megalakult a Kispesti Atl�tikai Club nyolc szakoszt�llyal (atl�tika, birk�z�s, ker�kp�r, �k�lv�v�s, tenisz, torna, v�v�s �s labdar�g�s). A k�zgy�l�sen a r�gi emberek ker�ltek a vezet�s�gbe, az eln�ki hely pedig bet�ltetlen maradt. A KAC els� vezet�s�ge �gy �llt fel:

Aleln�k�k: Schmoch K�roly �s Krausz Jen�
Titk�r: Tihanyi Jen�
P�nzt�ros: Hartman Simon
Ellenor�k: Mayer B�la �s Reiner S�ndor
Jegyzo: Kurserka Ferenc
Szert�ros: Schiller Ign�c
V�lasztm�nyi tagok: �cs �d�n, Kollarik Gy�z�, M�ller J�zsef, Pint�r S�ndor, Ries B�la, Steinhauser K�roly, Steinhauser Vilmos, T�rnok Ferenc, Taigiszer Jen�, Tordy N�ndor

1909. december 10-�n az MLSZ felveszi tagjai k�z� a KAC-ot. Az els� bar�ts�gos m�rk�z�st a MAC tartal�k ellen j�tszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvid�ki Bajnoks�gba sorolta be, amely 1909. szeptember k�zep�n indult �s k�t fordul�s volt. Ez volt a Kispest els� hivatalos bajnoks�ga. Az els� m�rk�z�s gy�zelemmel v�gz�d�tt... 1909. szeptember 19-�n Monoron 3:1-re nyert a csapat. A k�vetkezo m�rk�z�st, Pesterzs�beten, a k�s�bbi bajnok Erzs�betfalvai TC nyerte 4:1-re.

1910. �sz�n az MLSZ l�tre hozta a IV. oszt�ly� bajnoks�got. Miut�n Kispestet a budapesti ker�lethez csatolt�k, benevezett a bajnoks�gba. A nevez�s k�sve �rkezett, mivel a Kispest addig a vid�khez tartozott. A KAC nem tehetett a k�s�sr�l �s a t�bbi egyes�let sem ellenezte az indul�s�t, �gy a labdar�g� sz�vets�g elfogadta a jelentkez�st. Az 1910-11. �vi bajnoks�gban meglepet�sre a 2. helyen v�gzett, a Budapesti Testgyakorl�k K�re m�g�tt .

Az 1911-es �v komoly v�ltoz�sokat hozott az egyes�let �let�ben. Kispest egyik leggazdagabb polg�ra, Csim�r K�roly �p�t�sz lett a KAC eln�ke �s r�gt�n 1000 koron�t adom�nyozott a klubnak. Ez akkoriban rendk�v�li seg�ts�g volt a szeg�ny KAC sz�m�ra. Az 1911-12. �vi III. oszt�ly� bajnoks�gban a 8. helyen v�gzett a Kispest. Ebben az �vben j�tssza els� nemzetk�zi m�rk�z�s�t Br�nnben, melyet 2:1-re megnyer az FC Br�nn ellen.

1913-ban �nnepli a csapat az els� bajnoki c�m�t a III. oszt�lyban. Ugyanebben az �vben ker�l �tad�sra az egyes�let saj�t p�ly�ja a S�rk�ny utc�ban, melyet az ellenfelek st�lszer�en k�s�bb "s�rk�nybarlangnak" neveztek el.

Az 1913-14-es bajnoki �vben a labdar�g�s n�pszer�s�g�nek nagym�rv� n�veked�se, a sport�g rohamos t�rh�d�t�sa a budapesti egyes�letek l�tsz�m�t 55-r�l 71-re gyarap�totta. Ez�rt az MLSZ k�nytelen volt �tszervezni a bajnoks�got. Az MLSZ - a sok bevonul�s, �s nem utols�sorban az egyes�letek k�z�tt is kit�rt kisebbfajta h�bor�skod�sok miatt is - k�nytelen volt a bajnoks�gokat ideiglenesen sz�neteltetni �s a k�l�nb�z� d�jm�rk�z�sek megrendez�s�t �s lebonyol�t�s�t az egyes�letekre b�zta. Az MTK vezette t�bor (az igazs�gp�rtiak) a Hung�ria-serleg�rt j�tszott, az FTC k�r� t�m�r�lt b�kep�rtiak pedig az Auguszta-serleg�rt. 1915 tavasz�n - a k�t t�bor megb�k�l�se ut�n - az egyfordul�s Amat�r Liga bajnoks�got �rt�k ki, 14 r�sztvev�vel. A Kispestnek a II. oszt�ly k�vetkezett volna, de �rthetetlen m�don a "Pestk�rny�ki Serleg" bajnoks�gba osztotta be a sz�vets�g, ahol a 2. helyet szerezte meg. Mivel abban az id�ben az MLSZ el�g fejetlen�l muk�d�tt �s �lland�an �tszervezte a bajnoks�got, nem keltett meglepet�st, hogy a k�vetkez� �vben �gy ker�lt a KAC az els� oszt�lyba, hogy egyetlen egyszer sem j�tszott a m�sodik vonalban.

1914. osz�n kit�rt vil�gh�bor� �s emiatt nem volt bajnoks�g. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ ki�rta az "Auguszta Serleget". Az ekkor lej�tszott m�rkoz�seken a KAC a 4. helyet szerezte meg. A mozg�s�t�skor a KAC teljes elso csapat�t elvesztette. Katonai szolg�latra vonult be Nov�k, Kollarik, Simon, Szab�, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcs� II., Schiller II., K�nya �s Papek. Csak Krausz Jeno int�zo �ri�si munk�j�nak k�sz�nheto, hogy a csapat nem z�ll�tt sz�t.

1915. osz�n 4. lett a kispesti csapat.

V�gre 1916. szeptember 13.-�n lej�tszotta elso NB I-es bajnoki m�rkoz�s�t a KAC Kispesten, a S�rk�ny utc�ban. Ennek eredm�nye:

Kispesti AC - III. Ker�leti TVE 0:3 1919-20. Szenz�ci�s kezd�s! A 7. fordul�ig 100%-os teljes�tm�nyt ny�jt a KAC, a bajnok azonban meg�ll�tja a menetel�st �s 5:2 re megveri csapatunkat. A k�vetkezo fordul�ban m�r �jra brav�rosan szerepel a Kispest �s pontot rabol az �lloi �tr�l. A bajnoks�g v�g�n nagy meglepet�sre 2. helyen v�gzett a g�rda. A bajnoks�g ez�st�rmes csapata: Varga, Saguly (Krebsz), T�ri, Budai, Blasnik (T�th), Stallmach, Boldog (Norik), Kiszely (Csontos), Jeszm�s, Eisenhoffer, Jeny Rudolf.

1921. v�g�n kirobban a kispesti „profi per”. A nagy szeg�nys�g miatt a j�t�kosok ruh�kat, cipoket �s egy�b dolgokat fogadtak el, �s ez bun volt akkor. Feljelent�s k�vetkezt�ben - hab�r minden csapat ugyanezt cselekedte - megindul az a bizonyos "profi per", amely azt�n t�nkretette ezt a sokra hivatott csapatot. Legjobb j�t�kosainkat eltiltj�k, majd a nagy egyes�letek elviszik oket. �gy ker�l el t�bbek k�z�tt Kispestrol Csontos, Jeszm�s, Jeny �s Eisenhoffer.

Azonban - �kes p�lda a maiaknak - az egyes�let megmutatta, hogy nem lehet eltiporni, a „kispesti akarat” legyozhetetlen!

1926. decembere arany betukkel �ratik be az egyes�let t�rt�nelemk�nyv�be. Megism�telt m�rkoz�sen - 1:1 volt az elso derbi - a kispesti fi�k 160 perces �d�z k�zdelemben legyozt�k a BEAC-ot 3:2-re, �s elnyert�k a Magyar Kup�t. A kupagyoztes csapat: Balla, Ceszn�k, Grohmusz, M�di, Gregor, Marton, Borsos, Juh�sz, Jur�cska, Hecktl, M�t�ffy.

Az 1926-os bajnoki szezon v�g�vel lez�rult egy korszak a magyar labdar�g�s t�rt�net�ben. V�get �rt az amator, vagy ink�bb �l-amator korszak. A harmincas �vek eleji gazdas�gi v�ls�g tov�bb s�lyosb�totta a magyar labdar�g�s helyzet�t is, amely egyr�szt �jabb ad�kban, m�sr�szt az �l-amatorizmus vesz�lyes form�j�ban mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a t�ny is, hogy a szomsz�dos osztr�kok - Eur�p�ban elsok�nt! - m�r 1925 osz�n bevezett�k a professzionizmust. Az MLSZ - tanulm�nyozva az osztr�k labdar�g�s helyzet�t - kimondta: �tszervezik a magyar labdar�g�st �s ok is bevezetik a professzionizmust. 1926. nyar�n megt�rt�nt a sz�tv�laszt�s, s ezzel labdar�g�sunk szervezet�nek �talak�t�sa is. A megalakult profi egyes�letek k�t lig�ba t�m�r�ltek, a t�bbi amatorcsapat Budapesten �s vid�ken a ker�leti bajnoks�g�rt j�tszott k�l�nb�zo csoportokban.

1938-ban elosz�r indul a Kispest a K�z�p-eur�pai Kup�ban. Ellenfele az Internazionale (akkori nev�n Ambrosiana).

Mil�n�ban: AS Ambrosiana Inter - Kispest FC 4:2 (0:2) Budapesten: Kispest FC - AS Ambrosiana Inter 1:1 (0:1)

B�r csapatunk kiesett m�gis dics�ret illette a helyt�ll�s�rt.

1940-41. A Magyar Kupa elod�ntoj�ig jutottunk.

1944-ben a Nagyv�rad �s a Gamma legyoz�se ut�n, a Szent L�szl� kupa d�ntoj�ben m�g a Fradi sem tudja meg�ll�tani a Kispestet! A gyozelem �rt�k�t n�veli, hogy az �lloi �ton gyozt�k le a z�ldeket! A kupagyoztes csapat: Mindszenti, Olajk�r I., Perj�si, Bozsik, Gazdag, Zalai, Egresi, B�res, Nemes, M�sz�ros, Pusk�s. Edzo: id. Pusk�s Ferenc.

1946-47-ben kialakul a j�vo nagy Honv�d-csapat�nak gerince: a Kiss Mih�ly - Szalay Istv�n (Sipos I), Her�di (R�k�czi) - Bozsik, Patyi, B�nyai (Simonyi) - B�res (Cserj�s), Budai I, M�sz�ros, Pusk�s, Babolcsay �ssze�ll�t�s� csapat a 2. helyen v�gez.

1949-50. Az aranycsapat kialakul�s�nak �ve volt. A Honv�d nagy f�l�nnyel nyerte fenn�ll�s�nak elso bajnoks�g�t. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnoks�got a csapat, hiszen mind�ssze 15 j�t�kos jutott sz�hoz a bajnoks�g sor�n. A g�lkir�ly Pusk�s �csi lett. „�letem egyik legboldogabb napja a mai. Edzo sz�m�ra nincs �rt�kesebb aj�nd�k, mint az, ha a csapata bajnoks�got nyer.” - nyilatkozta az idosebb Pusk�s.

1950. osze. A politikai v�ltoz�sok miatt ekkor m�r Bp. Honv�d n�ven tarol a csapat (bajnoki c�m, Pusk�s ism�t g�lkir�ly 25 g�llal, valamint az �v j�t�kosa ki m�s lenne, mint �csi). Csak az Esti Kupa d�ntoj�t nem siker�lt megnyerni, a Textiles 3:2-re nyert ellen�nk.

1951. "Csak" ez�st a bajnoks�gban, de a g�lkir�lyi c�m ism�t Kispestre ker�l, ez�ttal Kocsisnak k�sz�nhetoen.

1936-ban nyert utolj�ra bajnoks�got veretlen�l magyar csapat (Hung�ria). 1952-ben ezt a brav�rt ism�telte meg a Bp. Honv�d, mind�ssze �t d�ntetlennel z�rta a bajnoks�got! Lend�letes csapatj�t�k�val �s k�zdeni tud�s�val m�lta fel�l a B�sty�t. A m�sodik f�lidoben mindig tudott �j�tani a csapat, hiszen t�bbsz�r is vesztes �ll�sb�l tudott ford�tani. Kalm�r Jeno 18 j�t�kost szerepeltetett. A g�lkir�ly Kocsis S�ndor lett. Az olimpiai bajnok v�logatott gerinc�t a Honv�d j�t�kosok adt�k, az �v j�t�kosa pedig a legend�s Bozsik Cucu lett.

1953. Ism�t "csak" ez�st, viszont Pusk�s megint g�lkir�ly. Egy �jabb diadal is sz�letik ebben az �vben, a H�sv�ti Torna gyoztese is a Honv�d lett, legyozve az Austri�t �s a Rapidot is. Ebben az �vben augusztus 20-�n avatj�k fel a N�pstadiont, ahol a Szpartak Moszkv�t gyozz�k le 3:2 re.

A magyar bajnoks�g kicsit h�tt�rbe szorult a sok portya �s v�logatott m�rkoz�sek (VB) miatt. �gy fordulhatott elo, hogy

az 1954-es bajnoks�g 1955-ben �rt v�get. A kispesti p�ly�t �p�tett�k ebben az �vben, ez�rt a Honv�d hol a n�pligeti Vasas p�ly�n, hol az �lloi �ton, hol pedig a N�pstadionban j�tszotta hazai m�rkoz�seit. A legend�s 9:7-es rangad� �th�z�dott a k�vetkezo �vre. A kispesti csapat elosz�r r�gott 100 g�lt egy bajnoks�gon bel�l, �s term�szetesen megnyerte azt. Kocsis S�ndor is tarolt, mert a g�lkir�lyi c�m mell� begyujt�tte az �v j�t�kosa c�met is.

1955-ben a bajnoki c�m mell� k�t g�lkir�lyunk is lett (Czibor �s Machos egyar�nt 20-20 g�lt szerzett). A Magyar Kup�t viszont a d�ntoben elvesztett�k a Vasas ellen�ben 3:2-re .

1956. A forradalom �ve, a bajnoks�g f�lbeszakad. B�r csapatunk az �len �ll �s val�sz�nuleg meg is nyerte volna, nem hirdetnek bajnokot. A H�sv�ti Torn�t ism�t megnyert�k. A BEK azonban nem hoz sikert, a Bilbao kiveri a Honv�dot , de ekkor m�r a csapat a sz�thull�s fel� tart. A spanyolok ellen mindk�tszer idegenben j�tszottunk (Bilbao 2:3, Br�sszel 3:3). Ezut�n a csapat porty�zni megy Braz�li�ba, ahol t�bb m�rkoz�st is j�tszanak. A Honv�d megveri a Botafog�t (4:2) �s Flameng�t is (3:2, 6:4).

A forradalmat levero hatalom b�ntet�seket szabott ki a porty�n r�sztvevo Honv�d j�t�kosokra.

Tichy, Machos, Solti �s Palicsk� nem ment D�l-Amerik�ba, �gy ok mentes�ltek a b�ntet�s al�l. T�r�csik I. �s Dud�s elobb hazat�rt, oket �prilis 7-ig tiltott�k el, a k�sobb hazat�rt Bozsikot, B�nyait, R�k�czit, Farag�t, Budai II-t �s Kot�szt j�nius 7-ig. M�jus 1-�n azonban elengedt�k mindenkinek a b�ntet�s�t. Az eltilt�sok �s a t�vol maradott j�t�kosok hi�nya demoraliz�lta a csapatot �s a 11. helyen v�gzett a bajnoks�g v�g�n. A nagy csap�s azonban az volt, hogy Pusk�s, Kocsis �s Czibor nem mert visszat�rni az orsz�gba, ok k�sobb Spanyolorsz�gban futottak be nagy karriert.

A k�z�ns�g tov�bbra sem p�rtolt el a csapatt�l, hiszen...

...az 1957-58-as bajnoks�gban a N�pstadionban tov�bbra is sok n�zo elott j�tszottak (Vasas ellen tavasszal 45, osszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honv�d �sszeszedte mag�t �s mind�ssze egy ponttal maradt el a bajnok MTK m�g�tt. 1959-ben az �j g�lkir�ly neve Tichy Lajos, aki ezt a c�met m�g n�gyszer begyujti mag�nak. A K�z�p-eur�pai Kupa d�ntoj�t a Honv�d nyeri.

1962-ben b�cs�zott az akt�v j�t�kt�l minden idok egyik legjobb magyar j�t�kosa, Bozsik J�zsef. " Nem b�cs�zom el v�gleg, engem minden Kispesthez k�t. A labdar�g�s �s a Kispest n�lk�l �n egyszeruen nem tudn�k �lni!" - mondta Bozsik a b�cs� ut�n k�nnyes szemmel.

1963. osz�n hajsz�l h�j�n bajnok lett a csapat, de g�lar�nnyal a m�sodik helyre szorult. A k�vetkezo �vben 1926. ut�n ism�t megnyeri a Magyar Kup�t a BHSE. A kupagyoztes csapat: Tak�cs, Dud�s, Sipos, Marosi, N�gr�di, V�gi, Nagy A., Komora, Tichy, T�th K., Katona. Edzo: Kisp�ter Mih�ly. Nem volt ez rossz �v hiszen a bajnoks�gban a 2. a csapat, �s a g�lkir�lyi c�m is Kispestre ker�l Tichy Lajos szem�ly�ben.

1965-ben csak egy H�sv�ti Torna gyozelem ker�l a dicsos�glist�ra.

1969-ben �j csapat �p�l. A kis karmester vez�rlet�vel, na �s Kozma Misi g�ljaival az ez�st�remig menetel a csapat. A bajnoks�gban �s a kup�ban is csak az �jpesti D�zsa tudja meg�ll�tani a Honv�dot.

1971-ben Kozma g�lkir�ly lesz (ezt m�g 1974-ben �s 75-ben is megteszi), �s az �v j�t�kosa is Kispestrol ker�l ki, a csupa sz�v Szucs Lajos szem�ly�ben.

1977-ben a Bajnokok Torn�j�t nyeri meg a csapat a r�gi riv�lis �jpest ellen, a bajnoks�got viszont a lil�k nyerik 1 ponttal a Honv�d elott.

1980-ban elj�tt a r�g v�rt bajnoki c�m. 25 �vet kellett v�rni erre a sikerre. A csapat tr�nere a legend�s Tichy Lajos volt. A k�sobbi sikereket az o munk�ja alapozta meg.
A nyolcvanas �vek a klub �let�ben, a m�sodik aranykorszak volt. Elobb Komora Imre vez�rlet�vel 3 bajnoki arany �s egy kupagyozelem gazdag�totta a kincsest�rat. 1988-89-ben Bicskei vezet�s�vel k�t bajnoki aranynak �s egy kupa sikernek �r�lhett�nk. Ezut�n egy hull�mv�lgy k�vetkezett, bizony m�g a kies�s szele is meg�rintette csapatunkat, hiszen az oszt�lyoz�n majdnem kipottyantunk az elso oszt�lyb�l. A k�vetkezo �vben azonban �jra a cs�cson vagyunk, ez�ttal Mezey Gy�rgy vez�rlet�vel. A BEK- bol a kor egyik legjobb csapata az olasz Sampdoria b�cs�ztatta a csapatunkat. Kispesten 2-1 re legyozt�k a talj�nokat, a visszav�g�n, Genov�ban azonban 3-1 es veres�get szenvedt�nk. Ez id�ig utols� bajnoki c�m�nket 1993-ban egy finn mesternek, Martti Kuusel�nak k�sz�nhetj�k. A BEK-ben ism�t nagy halat siker�lt kifognunk, ez�ttal a Manchester United �llta az utunkat. Sajnos ezut�n lesz�ll� �gba ker�lt a klub. 1996-ban m�g egy Magyar kupa siker gazdag�totta dicsos�glist�nkat, de lassan hanyatl�snak indult a Kispest. �vrol, �vre a kies�s ellen k�zd�tt a csapat. A j� j�t�kosainkat nem voltunk k�pesek megtartani. A gondok mellett politikai nyom�s is nehezedett az egyes�letre, �gy nem volt meglepet�s, hogy 2003-ban bek�vetkezett a klub t�rt�net�nek legs�t�tebb �ve. Megt�rt�nt az, ami fenn�ll�sunk �ta m�g soha, kiest�nk az NB I-bol. Ebben az �vben k�zel �lltunk ahhoz, hogy a legend�s kispesti csapat v�gleg megszunj�n. A j�t�kos�llom�ny szinte teljesen kicser�lod�tt. G�lhidi Gy�rgy vette �t a csapat ir�ny�t�s�t, �s r�vid ido alatt csod�t muvelt a fi�kkal. A m�sodoszt�lyt rajt-c�l gyozelemmel nyert�k, �s a Magyar Kupa d�ntoj�be is bejutottunk. A d�ntot ugyan elvesztett�k, de �gy is jogot szerezt�nk az UEFA kupa indul�sra.