Levitci
2006.06.13. 19:46
Vajon lehetsges-e a levitci, a trgyak, vagy akr emberek gravitcit legyõzõ lebegse? Tbb ez, mint pusztn indiai mutatvnyosok vagy David Copperfield szemfnyvesztõ trkkje?
Az ember mr gyerekkorban feltrkpezi a gravitci mûkdst, s tbbnyire arra jut, hogy az mindig vonz hats, a kvek a fld fel esnek, az Etvs-inga a tmegek fel lendl. Ksõbb a fizikusok megerõstik ebben a hitben. Ht akkor gyõzzk le a gravitcit valamilyen ms tvolhat erõvel! Kzenfekvõ megoldsnak tûnik, hogy mgnesekkel prblkozzunk. Az ember mr gyerekkorban jl eljtszik az iskolban vagy otthon tallt mgnesekkel, s ltja, hogy egyik vgkkel tasztjk egymst, msikkal vonzzk. Mi sem tûnik egyszerûbbnek teht, mint j sok, megfelelõen elhelyezett mgnessel levegõbe tasztani egy msikat. Egy szabadsgi fok mellett mûkdik is a dolog: ha mondjuk egy vkony kmcsõbe belepottyantunk kt kerek, ppen belefrõ mgnest gy, hogy azonos plussal nzzenek egyms fel, akkor a kt mgnes nem r ssze, legalbbis ha a fellpõ taszts elg erõs, hogy legyõzze a mgnes slyt. A ltvny azonban nem elg impresszv, ezrt tovbb ksrleteznk a csõ nlkl, hrom dimenziban, de azt tapasztaljuk, hiba prblkozunk brmilyen ravasz elrendezssel, sosem tudjuk egyenslyba hozni a lebegõ mgnest, az mindig flremozdul s leesik, vagy mg inkbb megprdl, s az ellenttes plusval a tbbihez tapad. Nagyon frusztrl, azt hiszem, elõbb-utbb mindenki feladja. Plne ha megtudja, hogy Samuel Earnshaw mr a XIX. szzadban bebizonytotta: rgztett lland mgnesek semmilyen konfigurcijval nem rhetõ el, hogy terkben stabil egyenslyi helyzetben lebegjen egy msik mgnes. Ksz, nincs tovbb.
Illetve mgis, mert br a ttel az ttel, de rvnyessgi krt megkerlhetjk. A leggyakrabban alkalmazott trkk a visszacsatols: egy szmtgp vagy valamilyen ravasz elektronika figyeli, merre kezd mozdulni a levitl trgy, s az arra hat elektromgnesek erõssgt mindig gy vltoztatja, hogy megakadlyozza a lepottyanst. De az elektromgnesek helyre kpzelhetnk mozgathat lland mgneseket is. Mivel nem fix mgnesekrõl van sz, ezrt ezekre az esetekre Earnshaw ttele nem vonatkozik, teht nem vagyunk varzslk. s valban, pldul a knai olimpira plõ, Siemens ltal gyrtott mgneses vonatot is gy tartjk lebegsben (mghozz elg preczen, 10 ± 2 millimterrel a plya felett). De lehet kapni egyszerû jtkokat is, amik ezen az elven alapulnak, pldul lebegõ fldgmbket.
Egy msik eset, ahol nem rvnyes Earnshaw ttele, ha a lebegtetni kvnt mgnes forog. l ugyanis Amerika egy eldugott szegletben egy Roy Harrigan nevû feltall, akinek hiba magyarztk, hogy lehetetlennel prblkozik. vekig tart ksrletezs utn az ltala ksztett mgneses prgettyût sikerlt megfelelõ sebessggel megprgetni, s lss csodt: az lebegni kezdett a statikus mgnesek terben. Harrigan azonban a meg nem rtett, szerencstlen, bogaras feltallk kz tartozott. Br hossz vek utn 1983-ban bejegyeztk szabadalmt, rossz tapasztalatai miatt senkiben sem bzott, aki zletet ajnlott neki. Reklm hinyban szrevtlen maradt a szabadalom. Ha nhny kutat vagy mrnk tallkozott is vele, knnyen lehet, hogy mûkdskptelennek tartottk - nem ez lett volna az elsõ rtelmetlen szerkezetre bejegyzett szabadalom.
Levitron
![[ Levitron ]](http://fu.web.elte.hu/irasok/ttt-19/levitron.jpg) | Mgis rbukkant valaki 1993-ban, egy Bill Hones nevû vllalkoz, aki maga is vek ta prblt mgneseket levitlni. Hones megkereste Harrigant, azonban nem sikerlt zletet ktnik. Azrt elkrte a prototpust, amelyre nhny apr mdosts utn sajt szabadalmi bejegyzst kapott. Azta sajt tallmnyaknt forgalmazza a mgneses prgettyût, a "levitront". Ha megvesszk a jtkot, a mindssze nhny centis prgettyû s a talapzat mellett a csomagban egy csom apr kis slyt is tallunk. Ezzel tudjuk mdostani a levitron tmegt, amire akkor van szksg, ha pldul megvltozik a hõmrsklet pr fokkal. Ha jl lltjuk be, akkor is csak egy nagyon kis, pr kbcentis trfogat lesz a talapzat fltt, ahol (nmi gyakorls utn) keznkkel megfelelõen megprgetve lebegsbe tudjuk hozni. Ha gyesek vagyunk, nhny percig marad a levegõben, de vgl, ahogy a lgellenlls hatsra percenknt ezer al cskken a fordulatszm, eltûnik az egyenslyi helyzet, s lepottyan. Mita kaphat, foglalkozott vele nhny fizikus, gyhogy mr ismert a levitron nem is olyan egyszerû elmlete. Lnyege, hogy - akr a kmcsõ esetben - a talapzat s a levitron azonos plussal nz egyms fel, a forgs pedig - akrcsak egy hagyomnyos prgettyûnl - megakadlyozza, hogy a levitron fejre lljon, s ellenttes plust maghoz rntsa a lenti mgnes. De kiderlt, hogy a stabilitshoz a picit megdõlt tengely precesszija is szksges. Gyorsabb forgshoz lassabb precesszi tartozik, ezrt 2000 feletti fordulatszmon ugyancsak rpkptelen az eszkz. Egyszval olyan rzkeny, hogy csak jtknak j - igaz, annak nem rossz, elg klns, hihetetlen rzs ugyanis ltni a lebegõ trgyat, s vgighzni a keznket alatta, az agy szinte el sem akarja hinni. rdekessg viszont, hogy manapsg a fizikusok hasznlnak hasonl elven mûkdõ rszecskecsapdkat, amik prgettyûk helyett mgneses momentummal rendelkezõ rszecskket tartanak fogva.
Egy harmadik eset, amire nem rvnyes az Earnshaw-ttel, ha diamgneses anyagokat hasznlunk. J, de mik azok? A htkznapi letben legfeljebb ktfel szoktuk osztani az anyagokat mgneses szempontbl: mgneses vagy nem az. Pedig sszettelk s szerkezetk miatt rengeteg fle mdon tudnak viselkedni. A hrom legegyszerûbb tpus a dia-, a para- s a ferromgneses anyagok. Szmos olyan anyag van, amelyekben az õket felptõ atomok eredendõen kicsiny mgnestûknt viselkednek. Ha azonban az atomok teljesen rendezetlenl, vletlenszerû irnyban helyezkednek el, akkor ezek hatsa semlegesti egymst, s kvlrõl nem szlelnk semmit. Viszont ha klsõ mgneses trbe helyezzk az anyagot, akkor az - akr a rdmgnesek, vagy ahogy az irnytûk a Fld mgneses vonalai mentn - az atomokat gy igyekszik forgatni, hogy vele prhuzamos legyen a terk, s ahogy gy bellnak prhuzamosan, erõsteni fogjk a klsõ teret. A folyamat persze fgg a hõmrsklettõl: minl melegebb van, az atomok annl jobban izegnek-mozognak, nem fognak teljesen engedelmeskedni a klsõ hatsnak. Az gy viselkedõ anyagok a paramgnesek. Ilyen pldul a krm, a platina vagy az oxign. Hogyha (bizonyos hõmrsklet alatt) klsõ tr nlkl is rendezõdnek, vagy legalbbis amikor kikapcsoljuk, akkor is gy maradnak az atomok, ferromgnesrõl beszlnk. A vason kvl ilyen pldul a nikkel s a kobalt is. Klnfle tvzetekbõl a megszokottnl sokkalta erõsebb lland mgnesek is kszlnek, prszz vagy -ezer forintrt brki szerezhet nhnyat, hogy aztn nhny rtatlan trft kvessen el velk, mint pldul tteremben az asztal alatt hzogatva az evõeszkzk megtncoltatsa (figyeljk meg a pincrek arct :)).
Nem kell meditlni
| Vannak mgnesesen semleges molekulkbl vagy atomokbl ll anyagok is. Ha ezekhez kzeltnk egy mgnest, akkor mdosulni fognak az atomok elektronplyi, a megvltozott plyj elektronok rama pedig mgneses teret kelt, mghozz ppen ellenkezõ irnyt, kis mrtkben lerontva azt. Ezek a diamgneses anyagok, amelyek teht ppen fordtva mûkdnek, mint a paramgnesek. Valjban ez az effektus minden anyagban hat, csak szrevehetetlenl gyenge. Mg a legerõsebb diamgnesek - a bizmut vagy a pirolitikus grafit - is sok nagysgrenddel gyengbbek, mint a "hagyomnyos" mgnesek.
Kivtelek a szupravezetõ anyagok. Ezek - ms rdekes tulajdonsgaik mellett - "tkletes" diamgnesek, amelyek teljesen kiszortjk magukbl a mgneses teret. Ezt kihasznlva szintn elrhetõ a stabil levitci. A kpen lthat szumbirkz egy mgneses lapon ll, amely az alatta levõ (letakart) szupravezetõ felett lebeg. Ezt, br nem ltszik a kpen, a lepel alatt folykony nitrognnel hûtik, ugyanis a klnleges tulajdonsg csak kb. mnusz 200 fok alatt jelentkezik. Ezrt kutatnak rgta olyan tvzetek utn, amelyek szobahõmrskleten is szupravezetõk.
Lebegõ bka
![[ Bka ]](http://fu.web.elte.hu/irasok/ttt-19/frog.jpg) | A diamgneses levitci az egyetlen, ahol nincsen vesztesg, energiabefektets nlkl is vgtelen ideig fennlhat a lebegõ llapot, persze csak ha eltekintnk a hûtsre fordtott energitl. No de hasznlhatunk hagyomnyos diamgneses anyagokat is! Nos, a vz is ilyen, s az lõlnyek, mint tudjuk, jelentõs rszben vzbõl llnak. Az imnt, a szupravezetõknl hasznltnl szzszor erõsebb, 10 Tesla erõssgû, inhomogn mgneses trben mr sikerlt vzcseppeket, de gymlcsket, sõt llatokat (pl. bkt) is slytalan llapotba hozni.
Ha nincs sajt laboratriumunk, egy msik, otthon is knnyen sszerakhat konfigurci, a "diamgnesesen stabilizlt levitci". Itt erõs lland mgnes biztostja az emelõerõt, a lebegtetni kvnt mgneshez kzel pedig, alatta s fltte egy-egy vkony diamgneses lapka van, amelyek taszt hatsa (brmely plusra) stabil egyenslyt eredmnyez. A www.scitoys.com cmen rszletesen lerjk, hogyan barkcsolhatunk otthon magunk is ilyen s hasonl ksrleteket. Persze egy igazi fizikus az ujjt hasznlja diamgnesnek. :-)
s hogy mire j mindez? Mgneses lebegtetsû vonatokon kvl is elkpzelhetõ hasznos alkalmazs. Egyik ilyen a mgneses csapgy. Ezekben a hagyomnyos csapgyakkal szemben nincsenek rintkezõ felsznek, amik gy nem is kopnak el, s lettartamuk szinte korltlan - radsul a srlds hinya miatt az energiavesztesg is minimlis. Ezzel az energiatrols egy szokatlan formja, a lendkerk is egyre piackpessebb fog vlni. A vkuumban lebegõ felprgetett lendkerk napokig, hnapokig trolhatja az energit forgsi energia formjban, ugyanakkor szksg esetn sokkal gyorsabban kinyerhetõ belõle, mint klnfle kmiai telepekbõl, akkumultorokbl - mindez nagyobb lettartam s vgtelen jratlthetõsg mellett, brmifle krnyezetszennyezs nlkl! Radsul egysgnyi tmegre sokkal tbb energia jut, egyedl az anyag szaktszilrdsga szab hatrt a sebessgnek. Pldul 20 cm tmrõjû kompozit mûanyag lendkerkkel szzezer feletti fordulatszmot rtek el.
Biztos sok egyb praktikus alkalmazsa kpzelhetõ mg el a levitcinak, de ezt mr rtok bzom, sok sikert s j feltallst!
|