Júdás evangéliuma
2006.06.13. 19:47
Egy svájci alapítvány tisztázná a Jézust eláruló tanítványnak tulajdonított, vitatott keresztény kézirat megítélését azzal, hogy rekonstruálja és három világnyelven kiadja Júdás evangéliumát
A 62 oldalas, papiruszra írt kézirat darabjai az 1950-es és 60-as években kerültek elő Egyiptomban, de a bázeli székhelyű Maecenas Foundation szerint tulajdonosai a közelmúltig nem voltak egészen tisztában a jelentőségével. Az alapítvány az egyiptomi keresztények kopt nyelvén írt történetet angolra, franciára és németre fordíttatja le még az év során, jelentette be a szervezet ókori kutúrákkal foglalkozó szakértője.
|
Duccio di Buoninsegna: Júdás alkuja (1308-11) Museo dell'Opera del Duomo, Siena | Az eredetileg görögül írott Júdás evangéliumára először egy második századi püspök, Szent Iréné utalt, mikor a szöveget eretneknek nyilvánította. "Ez az egyetlen forrás, melyből egyértelműen tudtuk, hogy létezik egy ilyen evangélium" - mondta Mario Jean Roberty, az alapítvány igazgatója. "Nemrég kaptuk meg a C-14 vizsgálat eredményét, mely szerint a szöveg régebbi, mint gondoltuk, és valószínűleg a 3. század eleje és a 4. század között keletkezhetett." Az alapítvány nem volt hajlandó nyilatkozni arról, mi olvasható pontosan a Júdásnak tulajdonított evangéliumban. "Még nem akarjuk közzétenni mindazt a különlegességet, ami a szövegben olvasható" - indokolta a döntést az igazgató.
A szöveg valódi szerzője egyébként ismeretlen. "Senki nem állíthatja biztosan, hogy a szerző maga Iskarióti Júdás lett volna" - mondta Roberty, de hozzátette: valószínű, hogy a többi evangéliumot sem azok írták, akiknek a hagyomány tulajdonítja őket. Az Újszövetség négy evangéliumból áll, melyek Jézus életét, halálát és feltámadását beszélik el. A tanításokat és eseményeket a hagyomány szerint Krisztus egy-egy követője - Máté, Márk, Lukács és János - jegyezte le.
A római egyház az első keresztény császár, Nagy Konstantin vezetésével az elismert evangéliumok számát 325-ben korlátozta négyre. Harminc szöveget azonban, mely közül több ma is ismert, kivettek a kánonból, mert - mint Roberty mondta - "nehezen voltak összeegyeztethetők azzal, amit Konstantin már politikai alapelvnek tekintett".
Az alapítvány igazgatója annyit elárult, hogy Iskarióti Júdás evangéliuma megkérdőjelezheti a keresztény hit némely elemét. Roberty szerint a szöveg még Júdás személyét is rehabilitálhatja bizonyos mértékben, akinek neve némely keresztény csoportok számára az istengyilkosságot szimbolizálja, és a zsidók megbélyegzésére és vádolására ad indokot. A papiruszt előbb helyreállítják, majd a kopt kultúra szakemberei - a genfi egyetem nyugalmazott professzorának, Rudolf Kassernak a vezetésével - a szöveget lefordítják és elemzik.
Jean-Daniel Kaestli evangélium-szakértő a kézirat megtekintése után "nagyon érdekesnek" találta a felfedezést, bár szerinte a papirusz igen rossz állapotban van. Kaestli szerint a szöveg nem fog forradalmi változást előidézni a keresztény tanításban van a Biblia értelmezésében, bár néhány ponton új megvilágításba helyezheti a már kanonizált szent szövegeket.
A Maecenas Alapítvány, mely a szegény országokban talált régészeti leletek megóvására alakult, kiállítás-sorozaton kívánja bemutatni a kézirat sorsát, és dokumentumfilmet is forgatna a lelet rekonstrukciójáról és kiadásáról. A program eredményei 2006 húsvétja táján kerülhetnek a nagyközönség elé.
|