A telep�tia egyedi �s �ltal�nos is egyben. Mint ahogy valaki, akinek telepatikus k�pess�gei vannak, szint�n elmondhatja nektek, ez t�rt�nhet valakinek a beleegyez�s�vel, vagy an�lk�l is. A r�di� anal�gi�j�t fogjuk itt haszn�lni, mely k�l�nb�zõ r�di� frekvenci�kra hangolhat�, vagy ak�r teljesen ki is kapcsolhat�. Egy r�di�nak egy ad��llom�sra is sz�ks�ge van, melyet vevõk�nt sok r�di�k�sz�l�k foghat. A r�di�hull�mok nagy t�vols�gokat k�pesek megtenni, csak�gy, mint azok az agyhull�mok, amelyek az�rt felelõsek, amit az emberek telep�ti�nak neveznek. Ha egy telepatikus k�pess�gekkel rendelkezõ valaki k�pes lenne fogni, tegy�k fel, minden sug�rz� agyat, hogyan v�logatn� ki mindezt a vevõ agy, t�lterhelõd�s n�lk�l? A fogad� agyak nagyr�szt a saj�t dolgaikkal vannak elfoglalva, �gy a be�rkezõ jeleket fõk�nt csak zajnak tekintik. Ha a be�rkezõ �zenet megpend�t egy h�rt a fogad� agyban, mint amilyen egy ismerõs helyzet vagy k�lcs�n�s aggodalmak, akkor a fogad� agy lehet, hogy �gy d�nt, m�gis figyel erre. Ha ez t�rt�nik, ez olyan, mintha a r�di� �llom�skeresõ gombj�t odacsavart�k volna, �s a hangerõt szint�gy felerõs�tett�k volna. A fogad� a be�rkezõ jelekre koncentr�l, nem engedve mag�t elt�r�teni �nmaga belsõ aggodalmai �ltal.

Nehezen k�r�l�rhat� ez a t�mak�r, mert ah�ny szerzõ, annyif�le dolgot �rt alatta. K�z�s von�sk�nt tal�n az jel�lhetõ meg, hogy a parapszichol�gia �ll�t�sa szerint az ember rendelkezik olyan k�pess�gekkel, melyeket a term�szettudom�ny m�g nem t�rt fel, de valamennyire megfoghat�k a tudom�ny eszk�zeivel, m�r�sekkel. A parapszichol�gia h�vei teh�t arr�l besz�lnek, hogy az embernek vannak bizonyos k�pess�gei, melyek mag�nak az embernek a tulajdons�gai, azaz (�ltal�ban) nem fordulnak szellemi l�nyekhez seg�ts�g�l tudatosan; egyszerûen a tudom�ny m�g csak f�lig felder�tett ter�leten h�z�d� frontvonalak�nt szeretik bemutatni tev�kenys�g�ket. El kell ismerni, hogy ez val�ban �gy is van nagyon sokszor, �gy vannak kutat�k, akik val�ban term�szettudom�nyos alaposs�ggal kutatj�k pl. a gondolat�tvitel jelens�g�nek l�tez�s�t vagy lehetetlens�g�t. Ezek azonban a kis h�nyad�t adj�k a ``parapszichol�gia'' vagy ``parafizika'' c�mmel megjel�lt ter�letnek, egyr�szt mert sz�muk sokkal kisebb a felelõtlen �njel�lt szak�rtõk�n�k, m�sr�szt az õ eredm�nyeik egy�ltal�n nem l�tv�nyosak vagy �t�tõ erejûek, �gy nem ker�lnek bele olyan m�rt�kben a m�di�kba, mint a szenz�ci�t �g�rõ jelens�gek.

A k�vetkezõkben teh�t nem azokr�l a kutat�sokr�l �runk, melyeket szigor�an ellenõrz�tt k�r�lm�nyek k�zt v�geznek az�rt, hogy tiszt�zz�k az ember esetlegesen m�g fel nem ismert term�szetes k�pess�geit, hanem az ebben a t�m�ban a k�nyveket, �js�gokat �s a TV-t el�raszt� �ltudom�nyr�l. A mai sz�haszn�lat szerint igen val�sz�nûnek mondhat�, hogy ha valaki mag�t ``parapszichol�gus''-nak nevezi, akkor a t�ma �ltudom�nyos oldal�n �ll. A t�mak�r egy-egy ter�let�vel tudom�nyos alaposs�ggal foglalkoz� fizikusok, biol�gusok, pszichol�gusok nem szokt�k magukat ``para-'' jelzõvel illetni.

Tipikus jelens�gek, melyek a ``paratudom�nyok'' t�rgyk�r�be esnek:

• gondolat�tvitel  (telep�tia) 
• gondolatolvas�s 
• t�rgyak gondolatok seg�ts�g�vel t�rt�nõ mozgat�sa (telekin�zis) 
• �rz�kszervekkel meg nem magyar�zhat� �szlel�sek (ESP) 
• j�võbe- vagy m�ltba l�t�s
• t�rgyak testhez t�rt�nõ tapad�sa

K�nyv�nk kereteit meghaladn� az eml�tett t�m�k kimer�tõ t�rgyal�sa, ez�rt csak n�h�ny fõ szempontot eml�t�nk meg. Tehetj�k ezt az�rt is, mert feltehetõen minden kedves olvas�nk tal�lkozott m�r ezeknek a jelens�geknek a bemutat�s�val k�l�nf�le h�rk�zl�si eszk�z�kben.

A parapszichol�gia eredm�nyei nem reproduk�lhat�k.

Ellenõrz�tt k�r�lm�nyek k�zt a fenti jelens�gek legnagyobb ``szak�rtõi'' sem tudnak megism�telhetõ eredm�nyeket felmutatni. Nincs olyan ember, aki mondjuk 10-bõl 9-szer eltal�ln� a m�sik szob�ban levõ ember �ltal gondolt sz�mot, vagy aki minden k�r�lm�nytõl f�ggetlen�l tudn� a t�vmozgat�s jelens�g�t produk�lni, stb. A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy nem szabad hinni azoknak a h�reknek, hogy ``Egy parapszichol�giai kutat�int�zetben vil�gosan siker�lt kimutatni, hogy...'' Sajn�latos m�don a kifejezetten ilyen jelens�gek kutat�s�ra l�trej�tt int�zm�nyek sokszor nagyon elfogultan �rt�kelik a megfigyel�seket, hisz erõs �rdek�k fûzõdik a sikerhez, �s amikor egy m�sik int�zet emberei ellenõrizni akarj�k azokat, azok sikertelens�gre vezetnek.

Sajn�latos azonban, hogy am�g a szenz�ci��zû h�rad�sok az �ll�t�lagos sikerekrõl viszonylag nagyobb teret nyernek a m�di�kban, ezek c�folata nem kap akkora hangs�lyt, mert nem annyira l�tv�nyos. Az�rt aki figyel, l�that a c�folatokr�l sz�l� h�rad�sokat is a TV-ben. �gy pl. egy oroszorsz�gi parapszichol�giai int�zet �ll�totta, hogy n�h�ny h�res ``parafenom�n''  seg�ts�g�vel a gondolat�tvitel �s a t�vgy�gy�t�s kimutat�s�ban objekt�v bizony�t�kokra tettek szert. Egyik k�s�rleti alanyuk a Magyarorsz�gon is ismert ``parafenom�n'', Ignatyenko  volt. Az USA-b�l �rkezett kutat�- �s filmes csapat elõtt azonban nem tudt�k megism�telni az eredm�nyeket. Az errõl sz�l� filmet bemutatta pl. a Spektrum TV 2002. �prilis�ban. Azonban biztosak lehet�nk abban, hogy a parajelens�gekrõl sz�l� k�nyvek nagy r�sze meg se fogja eml�teni ezt a nyilv�nosan bemutatott c�folatot, amikor Ignatyenko fantasztikus k�pess�geit ecseteli.

A parapszichol�gia legnagyobb ``szaktekint�lyei'' sokszor term�szettudom�nyosan t�k�letesen megmagyar�zhat� jelens�geket mutatnak be parajelens�gk�nt.

Uri Geller  (aki a vil�g egyik legismertebb ``parafenom�nje'') h�res kan�lhajl�tgat�  mutatv�nyait sz�mtalan bûv�sz  k�pes megism�telni, csakhogy õk elismerik, hogy k�l�nf�le tr�kk�kh�z folyamodnak.

A 80-as �vek v�g�n ill. 90-es �vek elej�n Uri Geller igen sokat szerepelt Magyarorsz�gon, �s elmondta pl., hogy mindenkiben rejtõzik egy kis bioenergia,  ami egyszerûen kimutathat�. Az �ltala javasolt k�s�rlet a k�vetkezõ volt: egy t�ny�rba �nts�nk hideg vizet, tegy�nk r� n�h�ny igen k�nnyû t�rgyat (pl. kis sztanioldarabk�kat), majd k�t tenyer�nkbõl ``T'' alakot alkotva, tegy�k kezeinket p�r millim�ternyivel a v�z felsz�ne f�l�. Ekkor kis v�rakoz�s ut�n a v�z felsz�n�n �raml�sok indulnak, melyeket a sztanioldarabok t�k�letesen megmutatnak. A ``parafenom�n'' szerint ez a kez�nkbõl ki�raml� bioenergia bizony�t�ka.

A k�s�rlet mûk�dik, �s az avatatlan embert val�ban k�zbõl ki�raml� ``energi�k'' k�pzet�hez vezethetik, csakhogy egy kev�sb� k�zismert fizikai jelens�g t�k�letesen elegendõ a magyar�zat�hoz. A fizikai jelens�g l�nyege, hogy a folyad�kok fel�leti fesz�lts�ge f�gg a hõm�rs�klet�ktõl, �gy a k�z �ltal itt-ott megmeleg�tett v�zfelsz�nen �sz� sztanioldarabokat igazib�l a fel�leti fesz�lts�g v�ltoz�sa hozza mozg�sba. Egy�bk�nt ezt a jelens�get E�tv�s L�r�nd  tanulm�nyozta elõsz�r r�szletesen (t�bb, mint 100 �ve) �s a tudom�nyt�rt�net az õ nev�hez k�ti a jelens�gk�r r�szletes tiszt�z�s�t.

M�sik, hasonl� p�lda az ``Egely-f�le vitalit�sm�rõ ker�k''     esete, ami egy teny�rbe foghat� eszk�z �s �ll�t�lag az ember vitalit�s�t m�ri, ami valami k�zelebbrõl meg nem hat�rozott fogalom, de valahogy az eg�szs�gi �llapottal van �ll�t�lagos kapcsolatban. Ez a szerkezet a 90-es �vekben terjedt haz�nkban. L�nyege egy igen k�nnyen forogni k�pes ker�k, melynek forg�si sebess�g�t n�h�ny villog� f�ny jelzi, �s a jelek �ll�t�lag a vitalit�sunkkal, ``bioenergi�nkkal'' kapcsolatban �ll� dolgot mutatnak, ha kez�nket a ker�k k�zel�be tessz�k. Val�j�ban ez a berendez�s a legkisebb hõm�rs�kletk�l�nbs�gre, illetve az ezek �ltal gerjesztett �raml�sokra mozg�sba j�n. Saj�t tapasztalat alapj�n mondhatjuk, hogy k�rnyezet�nkben legnagyobb vitalit�sa egy bekapcsolt asztali l�mp�nak volt a ``mûszer'' szerint. A nem is t�l olcs� berendez�s teh�t egyszerû fizikai jelens�gek alapj�n mûk�d�tt. (Persze, irataiban Egely Gy�rgy tagadja mindezt, de el�g elfogulatlanul k�zbe venni a berendez�st, hogy n�h�ny k�s�rlet meggyõzze az embert, hogy itt semmif�le, nem hagyom�nyos fizikai hat�s nem sz�ks�ges a jelens�g megmagyar�z�s�hoz.)

Mirõl van sz�? Az egyik lehetõs�g, hogy a parajelens�gek itt id�zett szak�rtõi annyira tudatlanok, hogy nem ismerik fel a jelens�gek m�g�tti norm�l fizikai magyar�zatokat. Ebben az esetben semmi nem bizony�tja, hogy m�s, itt nem t�rgyalt esetekben v�lem�ny�k m�rvad�. Ha pedig tudatosan csalnak,  az m�g rosszabb eset. Mindenk�ppen erõsen hitelront� a jelens�g: a paraszak�rtõk kev�sb� ismert fizikai jelens�geket ``�rulnak'' parajelens�gk�nt.

A paratudom�nyok �ltal ny�jtott elm�letek s�lyos hi�nyoss�gokkal k�zdenek.

Ezek a hi�nyoss�gok egyr�szt �nellentmond�sokat jelentenek, m�sr�szt a tudom�ny sokszorosan ellenõrz�tt eredm�nyeivel val� ellentmond�st.

P�ld�ul Egely Gy�rgy,  a hazai parafizika egyik legismertebb alakja azt �ll�totta, hogy n�h�ny jelens�get csak a negyedik t�rdimenzi�  felt�telez�s�vel tud megmagyar�zni. Erre az esetre viszont kidolgozott elm�lete van, amit a n�pszerûs�tõ k�nyvekben csak az�rt nem ismertet, mert az olvas�k t�bbs�ge nem lenne k�pes felfogni azokat. A 90-es �vek elej�n ez�rt az E�tv�s L�r�nd Tudom�nyegyetem lehetõs�get biztos�tott neki, hogy elm�let�t szak�rtõk, azaz fizikusok, matematikusok �s egyetemi hallgat�k elõtt adja elõ. Az elõad�s sor�n azonban a beharangozott elm�let ismertet�se elmaradt, csak n�h�ny gondolatt�red�k ker�lt elõ az elektrodinamika n�gydimenzi�s esetre val� �ltal�nos�t�si k�s�rlet�rõl. A t�bbsz�ri r�k�rdez�sek v�g�l is felsz�nre hozt�k: az �g�rt elm�let nem l�tezik, a n�h�ny t�red�k pedig alapvetõ matematikai neh�zs�gekkel k�zd. (A szerzõk egyike szem�lyesen tan�s�thatja a t�rt�nteket, mert egyetemi hallgat� volt az ELTE-n akkoriban: a fizikusok �s a hallgat�k nagyon v�rt�k az �g�rt �jszerû elm�letet, hisz az ilyen dolog nekik is csemege, �lvezetet okoz a hallgat�sa, de csal�dniuk kellett a fent eml�tett t�nyek miatt.)

Egy m�sik, �ltal�nosan haszn�lt elm�leti fog�s a paratudom�nyokban a k�vetkezõ: Tudjuk, hogy agyunk   mûk�d�se sor�n elektromos impulzusok  mennek idegv�gzõd�seink k�z�tt, �s ezek a kopony�n k�v�l is m�rhetõk. (EEG  m�r�sek az orvostudom�nyban.) Agyunk teh�t fizikai hat�ssal van k�rnyezet�re. A paratudom�nyok k�pviselõi itt azt mondj�k: ha valaki gyakorol, ezt a hat�st ir�ny�tani tudja �s �gy t�vmozgat�s, gondolat�tvitel �s sok egy�b jelens�g �rthetõv� v�lik.

Ez a gondolatmenet azonban s�lyos t�ved�seket tartalmaz.

Agyunk elektromos jelei igen gyeng�k, ami annak k�sz�nhetõ, hogy idegsz�laink csak nagyon kis �ramerõss�get k�pesek elviselni. Ez olyan t�ny, amin nem lehet gyakorl�ssal v�ltoztatni. Egy szabad szemmel �szlelhetõ t�rgy 50cm t�vols�gb�l t�rt�nõ megmozd�t�s�hoz agyunkban milli� amper nagys�grendû �ramoknak kellene folyni, ami teljes k�ptelens�g, hisz m�r egytized amper is s�lyos k�rosod�st okoz. Az agymûk�d�s elektromos jelens�geibõl levezetni a telekin�zis lehetõs�g�t teh�t k�r�lbel�l olyan, mint a k�vetkezõ gondolatmenet: ``Karommal fel tudok emelni egy 30 kil�s t�rgyat. Ha sokat gyakoroln�k, ak�r 50 kil�t is meg b�rn�k egy k�zzel mozd�tani. Az igen erõs emberek pedig 100 kil�n�l nagyobbat b�rnak megtartani egy k�zzel. Akkor nem lehetetlen elm�letileg, hogy valaki puszta k�zzel felkapjon egy buszt, meg�ll�tson egy sz�guld� gyorsvonatot, mint Szupermen a moziv�sznon.'' Ezen a gondolaton mindenki nevet. Az agyi elektromos jelek k�lsõ hat�s�val arr�bb tenni egy 10g-os t�rgyat ugyanekkora k�ptelens�g, csakhogy az elektromoss�gtanr�l az emberek kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, �gy nem b�rj�k felm�rni, mekkora k�l�ns�g is van az idegi inger�letterjed�s t�voli hat�sa �s a kicsi t�rgyak megmozgat�s�hoz sz�ks�ges erõ k�z�tt. Hasonl� �thidalhatatlan nagys�grendi k�l�nbs�gekkel tal�ljuk szembe magunkat, ha az elektrom�gneses hull�mokkal k�v�njuk megmagyar�zni a gondolat�tvitel jelens�g�t. Az agyunkban keletkezõ elektrom�gneses hull�mok hat�sa a fej�nktõl m�rt t�vols�g n�veked�s�vel ugyanis igen rohamosan cs�kken, �gy ha valaki 1 m�terrõl �rz�kelni tudn� a m�sik ember agy�b�l kij�võ elektrom�gneses jeleket, az teljesen megbolondulna a mai vil�gban, mert a k�l�nf�le elektronikus berendez�sek, mobiltelefonok ann�l sok nagys�grenddel nagyobb t�rerõss�get hoznak l�tre az �sszes l�tezõ frekvenci�n.

M�sik s�lyos probl�ma az ``agyhull�mokkal'' az ir�ny�t�s k�rd�se. Agyunkban az idegv�gzõd�sek t�rbeli elhelyezked�se nem feleltethetõ meg semmilyen m�don az elk�pzelt t�rgyak t�rbeli helyzet�nek. K�pzelet�nk magunk el� id�zi mondjuk az asztalon elõtt�nk levõ toll k�p�t, �s azt is el�nk vet�theti, hogy ez a toll elmozdul egy centit balra (vagy ak�r azt is, hogy egy kanadai pocokny�ll� v�ltozik). Mindek�zben az agyunkban terjedõ jeleknek semmilyen t�rbeli ir�nyults�ga nem mutathat� ki, azaz a fej�nkbõl kiindul� elektrom�gneses hull�mok v�letlenszerû ir�nyokban indulnak ki. (Ez f�ggetlen att�l a t�nytõl, hogy bizonyos agyfunkci�k eset�n agyunk egyik vagy m�sik ter�lete akt�vabb, hisz ezek a ter�letek milli�sz�mra tartalmazz�k a v�letlenszerû t�rbeli helyzetû idegv�gzõd�seket.)

Term�szetesen az itt eml�tett k�t eset nem mutatja az eg�sz jelens�gk�r t�ves volt�t, m�gis igen tipikusak, �s az �tlagos parafizikai k�nyvekben t�meg�vel tal�lkozhatunk ezekhez hasonl� kifacsart gondolatokkal, komolynak �lc�zott elm�letekkel. Azt azonban lesz�gezhetj�k: az ismert fizikai jelens�gek k�zt nincs olyan, amely a val�di parajelens�gek megmagyar�z�s�t lehetõv� tenn�.