Rejt�lyes �zenetek

Egy r�gen l�tott, k�lf�ld�n �lõ bar�tunk alakja villan fel k�pzelet�nkben. P�r perc m�lva megsz�lal a telefon, a vonal m�sik v�g�n a r�gen l�tott bar�t hangj�t halljuk. - K�sz telep�tia -, mondjuk, pedig lehet, hogy csak a kar�csonyi �nnepek alkalm�b�l h�vott.

A h�tk�znapokban l�pten-nyomon t�rt�nnek vel�nk hasonl� dolgok, s mi pillanatok alatt napirendre t�r�nk felette, mintha a vil�g legterm�szetesebb dolga lenne az, hogy egybeesik egy k�pzeleti k�p s a k�pzelt szem�ly jelentkez�se. T�bbnyire azzal int�zz�k el, hogy telep�tia. Val�j�ban csak akkor kezd�nk el a jelens�gen gondolkodni, amikor valami k�l�n�s, megr�z�, �let�nket felkavar� esem�nnyel p�rosul az �lm�ny. A k�vetkezõkben h�rom ilyen esetet �rok le. Mindh�rom k�z�s jellemzõje, hogy a kapcsolatot teremtõ szem�lyek k�z�tt igen m�ly �rzelmi sz�lak l�teztek.

Tudod, - mes�lte a f�rfi - a l�ny, akit nagyon szerettem, egy nap a szomsz�dos nagyv�rosba utazott. Aznap �jf�lt�jt fek�dtem le, de nem b�rtam elaludni, b�multam a s�t�ts�get. Egyszer csak l�ttam õt egy idegen lak�sban egy idegen f�rfival. Most is elõttem van a szoba furcsa, hosszan megny�lt f�nyeivel, s egy barna, bajuszos f�rfi. Bediliztem, mondtam magamban �s elhessegettem a k�pet. A l�ny k�t nap m�lva hazaj�tt �s õszint�n elmondta kalandj�t. Le�rta ugyanazt a szob�t, amit �n l�ttam, s a barna f�rfit. Bajusza is volt? - k�rdeztem. Igen, mondta, de te honnan tudod?

A m�sik esetet egy a vil�gh�bor�ra visszaeml�kezõ idõs n�ni mes�lte el. �cs�m az orosz frontra ker�lt, s mi naponta v�rtuk a h�rad�st tõle. Egy d�lut�n ledõltem szenderegni. Nem, nem �lmodtam, de nem is voltam teljesen �ber, amikor �cs�m alakja jelent meg elõttem. Arca csupa v�r volt, �s azt mondta: Mi�rt nem seg�tsz, meghalok. Hetek m�lt�n j�tt az �rtes�t�s, hogy azon a napon az �cs�m hõsi hal�lt halt.

A harmadik esetet egy k�lf�ldi egyetemen tanul� fiatalember mondta el. Volt egy afrikai, sz�nes bõrû bar�tnõje. Tudod, - mes�lte -, az fogott meg benne, hogy olyan �rz�ki �s �rz�keny volt, igazi �szt�nl�ny. Akkor d�bbentem meg ezen, amikor egy nap s�rva fogadott. Mi t�rt�nt? - k�rdeztem. Meghalt a testv�rem - mondta. Telefon�ltak, vagy t�viratot kapt�l? - k�rdeztem. Nem, de �gy �rzem, hogy ez t�rt�nt. P�r nap m�lva meg�rkezett a lev�l Afrik�b�l, hogy az egyik testv�re meghalt.

Ha elgondolkozunk a fent le�rt eseteken, meg�llap�thatjuk, hogy van egy k�z�s jellemzõj�k, s ez a telep�tia l�nyege: az egyik ember felfogja egy m�sik, tõle igen t�vol �lõ ember lelki vagy �ppen fizikai helyzet�t, �llapot�t. Ez a felfog�s ismeretlen m�don t�rt�nik, mert egyetlen, a vil�g megismer�s�re hivatott �rz�kszerv�nk sem vesz r�szt benne. De mit mond errõl a szakirodalom? Dr. Bartha Lajos Pszichol�giai �rtelmezõ sz�t�r�ban a telep�ti�r�l a k�vetkezõ olvashat�: "telep�tia az az �ll�t�lagos k�pess�g, amellyel egyes szem�lyek m�s emberek gondolatair�l, �rz�seirõl vagy tõl�k t�voli esem�nyekrõl ismeretlen m�don (meg�rz�s �tj�n) tudom�st tudnak szerezni �s m�sok akarat�t gondolataik �tj�n k�pesek befoly�solni. A telep�tia l�tez�s�t tudom�nyosan megb�zhat� adatokkal mindm�ig nem bizony�tott�k".

A telep�tia �vezredek �ta foglalkoztatja az emberis�get. Maga a sz� a g�r�g tele-t�val �s pathosz - lelkes�lts�g, �rzelem szavak �sszevon�s�b�l keletkezett. A tudom�nyos kutat�s hossz� ideig kiz�rta �rdeklõd�si ter�let�rõl a telep�ti�t, ak�rcsak a hipn�zist. A hipn�zis l�tez�s�t �s elmegy�gy�szati alkalmaz�s�t �ppen azok a tud�sok igazolt�k �s bizony�tott�k, akik c�folni sz�nd�koztak azt. Az amerikai Duke egyetem professzora, I. B. Rhiner kutat�sai nyom�n p�r �vtizede �j elnevez�st vezettek be a nemzetk�zi pszichol�giai szakirodalomba: az "�rz�kszerveken k�v�li �szlel�st" (extra sensory perception). Az �ltal�nos felfog�s szerint ez az �rz�kel�s nem annyira �rz�kszerveken k�v�li, mint ink�bb m�g fel nem fedezett "�rz�kel�sek" mûk�d�se. De mi az? Hatodik �rz�k? Harmadik szem? Vagy valami m�s?

L�tom�s. Val�s�g? Õr�lt elme k�pzelg�se? K�l�nleges lelki jelens�g? Sz�mtalan v�lem�ny l�tott m�r napvil�got, h�võk �s hitetlenek toll�b�l egyar�nt. A l�tom�sok t�ny�t azonban nem k�rdõjelezheti meg senki. A l�tom�sok olykor magukt�l j�nnek, m�skor valamilyen szer, vagy technika hat�s�ra jelennek meg.

 
A telepatikus kapcsolat

L�tezik egy minden�tt jelenl�võ, hat�rtalan pszichikai mezõ, az �lõ szervezetek (emberi, �llati, n�v�nyi szervezetek telepatikus kapcsolata. Ezek a szervek tudtunkon k�v�l kommunik�lnak egym�ssal. Az aur�ban lenyomatk�nt megjelenõ „pszich�nek”, a lelki agynak pedig- megtestes�lve, vagy sem, a maga fizikai, vagy pszichikai val�j�ban, vagy �tl�nyeg�lve – az a szerepe, hogy a m�shonnan �rkezõ inform�ci�kat sz�ll�t� elektrom�gneses hull�mok ad�-vevõje legyen. Abban a t�rben, amelyet a g�r�g�k aith�rnek, az indiaiak akash�nak neveztek, minden�tt ott vannak, mozognak ezek az erõs gondolatfolyamatok.

�ber �s transz-l�tom�sok

Vannak olyan tudatos, vagy tudattalan l�nyek – emberek, �llatok, szentek �s k�zemberek – akik ezeknek az energia-�ramlatok hat�sa al� ker�lnek, akarattal, vagy �ppen akarattalanul. Vannak k�z�tt�k misztikusok, �s ezoterikusok, de n�ha a legmeg�talkodottabb ateist�k is a hat�sa al� ker�lnek. K�z�l�k ker�lnek ki a val�ban ihletett zen�szek, k�pzõmûv�szek, �r�k, de a feltal�l�k, �j�t�k, teh�t az elm�ly�lt koncentr�ci�ra k�pes tud�sok is. Az �llatok t�bbs�ge k�nnyed�n k�pes erre, elegendõ a kuty�k, lovak csod�latos k�pess�geirõl sz�l� t�rt�netekre gondolnunk.

A hatodik �rz�k erõs�t�se

A mindennapi ember is megtapasztalhatja nap mint nap, ha hajland� egy kicsit m�lyebben gondolkodni �s elmer�lni ebben a l�lek-�ramban, p�ld�ul alv�s k�zben, amikor az �t �rz�kszerv tev�kenys�ge lecs�kken, melyek norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt s�kett� �s vakk� teszik az embert a spiritu�lis inform�ci�kra. N�ha, nagy ritk�n �ber �llapotban is �tpillanthatunk ebbe a k�l�nleges vil�gba. Agykontroll technik�kkal, hal�l-k�zeli �lm�nyekkel, vesz�lyben, vagy amikor haldoklunk, vagy pszich�sen azonosulunk egy haldokl�val.

A term�szeti n�pek k�pess�gei
A term�szeti n�pek - k�l�n�s tekintettel a ma is k�z�tt�nk �lõ cig�nys�gra, akik a legt�bb spiritu�lis j�s-technik�t �tmentett�k sz�munkra az idõk �s a materialista vil�g viharain, - k�l�n�sen fog�konyak a l�tom�sokra. Az afrikai t�rzsek var�zsl�i, a k�tõ �s old� formul�k, az �tkok ismerõi mindv�gig ezekkel a szintekkel oper�lnak. Sz� szerint �rtendõ itt az oper�ci� sz�, hiszen pszich�s-aura szinten val�j�ban ez zajlik le. �rt�, vagy gy�gy�t� „pszi-seb�szet”, lelki beavatkoz�s, vagy beavat�s. Ha magunk is v�gyunk ezekre az �lm�nyekre, ma m�r sz�mtalan tanfolyam seg�ts�g�nkre lehet ezek elsaj�t�t�s�ban. (Agykontroll, reiki, Pr�na-nadi, st