Az elsõ haj�, amelynek esete felkavarta a k�zv�lem�nyt, a Mary Celeste volt. 1872 december�ben az angol Dea Gratia New Yorkb�l Gibralt�r fel� tartott, amikor szembetal�lkozott egy k�l�n�s haj�val. David Morehouse kapit�ny meglepõdve ismerte fel benne a Mary Celeste-t, amely egy h�nappal kor�bban hagyta el New York kik�tõj�t, ezt k�vetõen azonban nyomtalanul eltûnt. Mivel a jelz�seire senki sem v�laszolt, a kapit�ny cs�nakot k�ld�tt a n�ma haj� �tvizsg�l�s�ra. Fed�lzet�n egyetlen ember sem volt.

1918-ban tûnt el az amerikai haditenger�szet Cyclops nevû, 19000 tonn�s sz�ll�t�haj�ja: 309 tenger�sze k�z�l egy sem ker�lt elõ.

1948. janu�r 29-�n a "Star Tiger" n�gymotoros rep�lõg�p hatfõnyi leg�nys�ggel �s 25 utassal, k�zt�k A. Cunninghammel, a brit l�gierõk marsallj�val, 380 m�rf�ld t�vols�gban volt a Bermuda-szigetektõl. A f�ldi k�zpont r�di�t�v�r�sza m�g vette a k�zl�st: "Az idõj�r�s �s a rep�l�s k�tûnõ", ezt k�vetõen azonban a rep�lõg�p nyomtalanul eltûnt.

Az eltûnt haj�k, rep�lõk nagy sz�ma bizony�tja: a Bermuda-h�romsz�g nem legenda t�bb�, hanem v�res val�s�g...  

K�z�s jellemzõk a h�rekben

Sz�mos haj� s�llyedt el �gy, hogy t�l�lõ nem maradt, �s a katasztr�f�k hely�n �rulkod� t�rgyat, nyomot (haj�roncs, olajfolt, stb.) nem tal�ltak.

N�h�ny esetben a haj� s�rtetlen �llapotban, de szem�lyzet n�lk�l bukkant fel.

Elõfordult, hogy a haj� fed�lzet�n tart�zkod�kat halva tal�lt�k. K�ls�relmi nyomok a halottakon nem voltak fellelhetõk.

A rep�lõg�pek �s a haj�k a katasztr�f�kat megelõzõ percekben vagy semmilyen jelz�st nem adtak, vagy meg-megszakad� kapcsolattal azt k�z�lt�k, hogy mûszereik nem haszn�lhat�ak, �ssze-vissza jeleznek.

Fogadjuk el val�snak a felsorolt �ltal�nos meg�llap�t�sokat �s pr�b�ljunk re�lis magyar�zatot keresni a megt�rt�nt esem�nyekre.

Seg�ts�g�nkre van a t�ma ismert kutat�ja, Nekotevics Oszk�r, akinek "A Bermuda h�romsz�g l�thatatlan gyilkosa" c�mû k�nyve igyekszik term�szettudom�nyos megalapozotts�ggal megjel�lni a k�l�n�s trag�di�k okoz�j�t. A k�vetkezõkben ebbõl a k�nyvbõl k�zl�nk r�szleteket.

< TABLE>

V�z alatti vulk�nkit�r�sek A F�ld k�l�nb�zõ �ce�njainak, tengereinek aljzat�n t�bb t�zezer kilom�teres hossz�s�gban reped�sv�lgyek: p�ld�ul az Atlanti-h�ts�g k�z�pvonala; m�lytengeri �rkok: p�ld�ul a Puerto Rico-�rok tagolj�k. Ezek ment�n az izz� magma a szil�rd k�rget �tt�rve az �ce�n aljzat�ra �mlik, �s ilyenkor az �ce�n viz�vel k�zvetlen�l �rintkez�sbe ker�l. Hasonl�an a felsz�ni vulk�nkit�r�sekn�l tapasztalhat� - olykor �ri�si m�rvû - g�zki�raml�sokhoz, az �ce�n fenek�re �mlõ l�va gyakran nagy g�zt�meggel �rkezik. Ezek a g�zok a hat�ros tengerv�zbe ker�lnek, keverednek. A v�z alatti l�va�ml�st, l�vakit�r�st k�vetõen az odaker�lt g�zok a tengerv�z �raml�sa folyt�n elszakadhatnak, elt�volodhatnak att�l a helytõl, ahol a v�zbe jutottak; hasonlattal �lve: �gy mozoghatnak az �ce�n viz�ben, mint a l�gt�rben a felhõk. Ezek a g�zd�s v�zt�megek hossz� v�zfelsz�n alatti mozg�s, cirkul�l�s, bolyong�s ut�n elõre meghat�rozhatatlan helyen �s idõpontban bukkanhatnak a felsz�nre. Felsz�nre val� �rkez�s�k azonban a v�z alatti �tjuk v�g�t is jelenti. A g�zok a folyad�kt�l elk�l�n�lnek, intenz�v pezsg�s kis�ret�ben, a sz�dav�z bubor�kaihoz hasonl�an a l�gt�rbe l�pnek. A levegõbe ker�lt g�zok a v�z felsz�n�n, esetleg a felsz�n felett bizonyos magass�gban, r�teges vagy amorf form�ban felhalmoz�dnak, �s k�l�nb�zõ fizikai �s k�miai hat�sokon alapul� rendelleness�geket okozhatnak. Ez a te�ria a v�zbõl kil�põ g�zok j�rmûvekre (haj�kra, rep�lõg�pekre) kifejtett hat�s�val mint elsõdleges hat�ssal sz�mol, �s a g�zok emberekre gyakorolt hat�s�t csak m�sodlagos, de mindenk�ppen hat� t�nyezõk�nt veszi figyelembe. Vagyis nem az�rt s�llyed el a haj�, zuhan le a rep�lõg�p, mert g�zm�rgez�sben elpusztult a szem�lyzet �s k�ptelen a g�pek ir�ny�t�s�ra, hanem ford�tva: a g�z�ml�s miatt els�llyed a haj�, lezuhan a rep�lõg�p, �s ek�zben a szem�lyzet vagy a tengerv�zbe fullad, vagy g�zm�rgez�s v�gez vele, �s a holteste a v�z al� ker�l.

< TABLE>

Don Henry haj�skapit�ny �lm�nye

Don Henry tenger�szkapit�ny, aki Miamiban egy haj�smentõ t�rsas�g tulajdonosa, nagy tapasztalat� navig�tor, �gy eml�kszik vissza az 1966-os sz�rnyû �lm�ny�re:

Visszafel� j�tt�nk Puerto Rico-b�l. H�rom napja voltunk �ton egy �res usz�llyal. Haj�nk 2000 l�erõs, az usz�lyt 350 m�ter hossz� k�t�len vontattuk. T�bb sz�z m�teres m�lys�g f�l�tt haladtunk.

D�lut�n volt, az idõ kitûnõ, az �g tiszta, a haj� h�tulj�n l�võ kabinomban tart�zkodtam, amikor odakint zûrzavart �szleltem. Kij�ttem a haj�h�dra, s az elsõ pillant�som az ir�nytûre esett, amely megd�bben�semre sebesen k�rbeforgott az �ramutat� j�r�s�nak ir�ny�ba. Hogy mi okozta ezt, nem tudtam. A v�z k�zben minden ir�nyb�l zuhogott a haj�ra, a horizont eltûnt, minden �sszefolyt, nem l�ttunk semmit.

B�rmi t�rt�nt is, egy t�ny, hogy mindent kiszedett gener�torainkb�l: az �ramszolg�ltat�s megszûnt, mûszereink nem mûk�dtek, a seg�dgener�tor is felmondta a szolg�latot. Agg�dtam az usz�ly miatt. Szorosra volt ugyan k�tve, de a k�t�l v�g�t nem l�ttam. �gy tûnt felhõ fedi be, �s a k�r�l�tte l�võ hull�mok magasabbak voltak, mint m�sutt. Teljes gõzzel igyekezt�nk mielõbb kiker�lni errõl a helyrõl, de mintha valami erõteljesen vissza akarna h�zni benn�nket. Hangs�lyozom, hogy sehol m�sutt nem volt k�d, csak az usz�ly k�r�l. V�g�l azonban az usz�ly is kibukkant a k�dbõl, de ak�rmit mondjanak is r�lam, nem voltam hajland� visszamenni, hogy megn�zzem, mi volt ott

A katasztr�fa elk�pzelt lefoly�sa Induljunk ki abb�l a felt�telez�sbõl, hogy az �ce�n m�ly�n g�zkit�r�s k�vetkezett be. Egy ilyen gigantikus g�zkit�r�s alkalm�val a v�z alatti tûzh�ny� hatalmas mennyis�gû, t�bb t�z MPa nyom�s� g�zkever�ket juttathat az �ce�n v�z�be. A m�lyben lezajlott vulk�nkit�r�s g�zai megtisztulva �s a tengerv�z hõm�rs�klet�re hûlve a tenger felsz�n�re �rkeznek. A felsz�ni v�zr�teg sûrûs�g�t, az �tbubor�kol�, kit�gul� g�zok hirtelen lecs�kkentik. Mi t�rt�nik ilyen esetben a v�zfelsz�nen �sz� haj�val? A megtisztul g�zoknak a v�z felsz�n�n val� megjelen�se val�sz�nûleg kezdetben nem �szlelhetõ, nem l�that�, csak akkor, ha a haj� m�r pezsgõ v�zben halad. Ekkor viszont m�r k�sõ v�dekezni, mert a v�z intenz�v pezsg�s�vel egy idõben a szem�lyzet legnagyobb megr�k�ny�d�s�re a haj� mer�l�se rohamosan nõ, egyik pillanatr�l a m�sikra kritikus m�reteket �lthet. Neh�z elk�pzelni, hogyan reag�l ilyen v�ratlan esem�nyre a haj� kapit�nya �s leg�nys�ge. Felt�telezhetõ, hogy l�tva a megmagyar�zhatatlan s�llyed�st, utols� ments�g�l a v�zbe vetik magukat, a legjobb esetben valamilyen mentõalkalmatoss�ggal felszerelve. A v�zben azonban sz�rnyû dolgokat tapasztalnak: a v�z nem �gy viselkedik, mint ahogy azt eddig megismert�k. Kez�k �s l�buk csap�sai t�masz n�lk�l maradnak, mert a k�zeg, amelybe ker�ltek, k�nnyed�n kit�r v�gtagjaik nagy sebess�gû mozg�sa elõl. Test�k nagy erõvel h�zza õket lefel�, erej�k gyorsan fogy �s nem tudnak tov�bb fennmaradni. Ebben a k�zegben minden - legyen az mentõcs�nak, vagy mentõ�vvel felszerelt emberek - val�sz�nûtlen�l gyorsan els�llyed lefel�. Tal�n az eml�tett okok miatt nem tudott m�g senki sem menek�lni az ilyen kritikus helyzetbe ker�lt haj�kr�l.

A haj�skapit�ny szavainak �rtelmez�se �rdemes elgondolkodni mindazon, amit Don Henry kapit�ny mondott: "... A v�z k�zben minden ir�nyb�l zuhogott a haj�ra..." A haj� al� �rkezõ g�zok csak a haj� oldalainak ment�n l�phetnek a l�gk�rbe, �gy a haj� k�r�l igen intenz�v g�zfelszabadul�s v�rhat� (sokkal erõteljesebb, mint k�rnyezet�ben, a v�zfelsz�nen), amely a vizet sz�kõk�tszerûen magasra l�ki, �s �gy a v�z a haj�ra is z�porozik. Ugyanekkor a haj� m�lyebbre is s�llyedhetett a kisebb sûrûs�gû v�zben, de ezt a haj�n tart�zkod�k nem vehett�k �szre, hiszen a kil�t�st a v�zf�gg�ny megakad�lyozta. "... A horizont eltûnt, minden �sszefolyt, nem l�ttunk semmit... Agg�dtam az usz�ly miatt. Szorosra volt ugyan k�tve, de a k�t�l v�g�t nem l�ttam. �gy tûnt felhõ fedi be, �s a k�r�l�tte l�võ hull�mok magasabbak voltak, mint m�sutt..." Term�szetesen akkor kereshette csak tekintet�vel a kapit�ny az usz�lyt, amikor megszûnt a haj� k�r�l a v�zf�gg�ny. A v�zf�gg�ny akkor szûnt meg, amikor a haj� tov�bbhaladt arr�l a helyrõl, ahol a g�zok t�voztak a v�zbõl. A kapit�ny teh�t, amikor h�tratekintett, a tenger felsz�n�nek azt a r�sz�t l�tta, ahol a g�z�ml�s zajlott. �gy tûnt sz�m�ra, hogy felhõ fedi be az usz�lyt, mert a g�zok �ltal elõzõleg a l�gk�rbe v�z, valamint a g�z �s a levegõ hõm�rs�klet�nek k�l�nbs�g�bõl eredõ hõkiegyenl�tõd�si folyamat, a csaknem sz�zsz�zal�kos relat�v p�ratartalm� g�zokb�l pedig p�rakicsap�d�st, k�dk�pzõd�st eredm�nyezett. Hogy az usz�ly k�r�l l�võ hull�mok mi�rt voltak magasabbak, mint m�shol, annak magyar�zata igen egyszerû. A felfel� �raml�, kit�gul� g�zok t�rfogatn�vekm�nye a v�zfelsz�nt megemelte, feldombor�totta. Mindenki tapasztalhatta m�r f�rdõz�s k�zben, hogy a v�z alatt kif�jt levegõ, a felsz�nre �rkezve, feldombor�tja azt. "...Teljes gõzzel igyekezt�nk mielõbb errõl a helyrõl, de �gy tûnt mintha valami erõteljesen vissza akarna h�zni benn�nket..."