A modern ember megszokta, hogy �zl�se szerint v�logathat: nemcsak �telben-italban, anyagi javakban, hanem k�l�nb�zõ v�lem�nyek, tanok �s azok k�pviselõi, p�rtok, szervezetek, mozgalmak k�z�tt. Ez nem is baj, azt azonban egyetlen kereszt�ny sem hagyhatja figyelmen k�v�l, hogy ha van isteni kinyilatkoztat�s – m�rpedig van: az �r�k Isten J�zusban kimondta a v�gsõ sz�t az emberis�gnek, s ezt a sz�t õrzi az egyh�z a Szent�r�sban �s a szenthagyom�nyban -, akkor ezzel kapcsolatban nincs helye a v�logat�snak, azt teljes eg�sz�ben kell tekinteni, elfogadni, �s tettekre v�ltani. Hiszen J�zus mag�t �tnak, igazs�gnak �s �letnek nevezte, ezzel kinyilv�n�tva, hogy nem csup�n r�szmegold�st vagy kieg�sz�tõ szempontokat k�v�nt adni az emberi �lethez, hanem mindenest�l be akarja azt emelni az isteni l�tm�dba, ahogy ezt kereszthal�l�val, felt�mad�s�val �s a Szentl�lek elk�ld�s�vel bizony�totta.

S�lyosan v�tkeznek teh�t az isteni kinyilatkoztat�s term�szete ellen, akik Istenre, J�zusra igent mondanak, m�gis v�logatnak a r�nk hagyom�nyozott hittartalomban. Azzal p�ld�ul, hogy leszavazz�k a k�rhozat lehetõs�g�t. Hogy az isteni irgalmat f�lre�rtve lehetetlennek gondolj�k �s �ll�tj�k, hogy a j�s�gos Isten b�rkit is eltasz�tson sz�ne elõl. Holott J�zus Krisztus vil�gosan tan�tja, hogy az emberi �letnek igen nagy a t�tje, s a menyegzõs lakom�r�l bizony �r�kre le lehet maradni, ki lehet szorulni…

A mai Evang�liumot ebben az �sszef�gg�sben kell olvasni �s �rtelmezni. Nem �ncsonk�t�sra sz�l�t fel, hanem ann�l is t�bbre: a bûnnel val� gy�keres szak�t�sra. Ez pedig mindenn�l nehezebb. A modern ember igyekszik is minden l�tezõ m�don kiker�lni: ahelyett, hogy szak�tana a par�znas�ggal, annak csup�n nem k�v�nt k�vetkezm�ny�tõl akar megszabadulni, �s terhess�gmegszak�t�st v�gez(tet). Ahelyett, hogy szak�tana az irigys�ggel, f�lt�kenys�ggel, haraggal, ink�bb a sz�m�ra kellemetlen embert�rsaival szak�tja meg a kapcsolatot.

Az igazi kereszt�ny ezzel szemben arra t�rekszik, hogy kiszabad�tsa mag�t mindazokb�l a k�tel�kekbõl, amelyek visszatartj�k a Krisztus-k�vet�sben. Isten kegyelm�be kapaszkodik, mert hisz a boldog �r�k �letben, �s azt is tudja, hogy a k�rhozat val�s�gos lehetõs�g, melyet a szabad akarat birtok�ban az ember v�laszt mag�nak, visszautas�tva a szeretet �s igazs�g forr�s�t. Igen, a pokol r�misztõ val�s�g, de miatta nem Istentõl kell megrettenni, hanem ink�bb �nmagunkt�l, �s J�zus karjaiba vetni magunkat, aki �pp az�rt j�tt, hogy kimentsen benn�nket �nmagunk pokl�b�l.

�gy tettek a szentek, akiket nem megb�n�tott a k�rhozat lehetõs�ge, hanem Isten�rt val� �letre, nagy tettekre, �ldozatra sarkallt. Õk, akik a mennyorsz�g ig�zet�ben �ltek, tettek a legt�bbet ez�rt a F�ld�rt. Nekik nem volt mindegy a h�zass�gban a hûs�g vagy hûtlens�g, a sz�zess�gben a tisztas�g vagy a tiszt�talan �nz�s, a politik�ban az igazs�g vagy a tetszetõs hazugs�g. Teljes �letet �ltek, a teljes krisztusi tan�t�s alapj�n.

T�r�keny �n, heves indulatok - a borderline t�netekrõl 'Ha �n borderline, elkeseredett kutat�sa a l�nyeg �s �rtelem ut�n, elvezetheti a kezel�shez. Ter�pia seg�ts�g�vel megtanulhatja az impulzusok f�ken tart�s�t �s a f�jdalmas �rzelmek elvisel�s�t el�g hosszan ahhoz, hogy azok eredete felt�rhat� legyen. A terapeut�val val� kapcsolaton kereszt�l megtanulhatja, hogy a t�rõd�s k�pes t�l�lni a csal�d�st. Amint egyre jobban b�zik m�sokban, megtanul b�zni �nmag�ban is.'

A borderline szem�lyis�gzavar (borderline personality disorder - BPD), melyet Magyarorsz�gon idõnk�nt �rzelmileg labilis vagy hat�reseti szem�lyis�gzavarnak is szoktak nevezni, gy�trelmes �llapot. Az okokat �s gy�gym�dokat illetõen egyelõre sok a k�ts�g �s a n�zetelt�r�s, �m azt senki nem vitatja, hogy a borderline t�netek nagyon f�jdalmasak, �s elszenvedõiknek szak�rtõ seg�ts�gre �s k�rnyezet�k t�mogat�s�ra van sz�ks�g�k. Bizonytalans�g, k�osz, d�h 'Ha �n borderline, �gy �rzi �lete t�r�keny, reszketõ, hi�nyzik belõle a szil�rds�g, az �lland�s�g. Idõnk�nt f�nyes �s intenz�v �rzelmekben �lhet, m�skor �resnek, unalmasnak l�tja az �let�t. Vadul kit�rhet, k�ts�gbeesett erõfesz�t�ssel k�vetve impulzusait, hogy enyh�tse a belsõ f�jdalmat �s l�trehozzon egy szemernyi identit�st.' - �rja a borderline-ok ter�pi�j�ban sok �ves tapasztalattal b�r� Richard Moskovitz nagysikerû k�nyv�ben. Majd �gy folytatja: 'Borderline-nak lenni azt jelenti, hogy az ember kev�ss� �rzi, kicsoda val�j�ban �s mitõl kap erõt. Sz�lsõs�ges esetben azt is jelentheti, hogy m�sokhoz kell fordulnia, jelz�sek�rt, hogy mikor egyen, igyon, pihenjen, sõt nevessen vagy s�rjon. Jelentheti azt, hogy erõsen ragaszkodik egy emberhez, eszm�hez vagy t�rgyhoz az egyik napon, �s teljesen elhanyagolja ugyanezt egy m�sikon. A saj�t �nrõl, �rt�kekrõl, szenved�lyekrõl val� �lland� k�p hi�nya a borderline szem�lyis�g alapprobl�m�ja. V�letlenszerû �raml�s a t�rben a fent �s lent b�rmilyen �rz�se n�lk�l, �gy, hogy t�rk�ppel sem rendelkezik, mely mutatn�, hol van �pp vagy hov� tart. Borderline-nak lenni az �rzelmek �lland�s�g�nak hi�ny�t, a pillanatr�l pillanatra val� l�tet jelenti, mely folytonoss�g, bej�solhat�s�g �s jelent�s n�lk�li. Aki borderline, az �letet t�red�kekben �li meg, ink�bb pillanatfelv�telek sorozatak�nt, mint mozg�k�pk�nt. �lm�nyek k�l�n�ll� pontjai, melyek nem �llnak �ssze eg�ssz�.' Az �lm�nyek repedezetts�g�t az �rzelmek t�redezetts�ge k�s�ri. A borderline-ok �rzelmei drasztikusan megv�ltozhatnak egyik pillanatr�l a m�sira, mind minõs�g�kben, mind intenzit�sukban. Mindezt az �rzelmekre vonatkoz� amn�zia erõs�ti: �gy tûnik, az adott pillanatot ural� �rzelem �r�kk� fog tartani, a f�jdalmas �rz�sek �gy v�g n�lk�linek tûnhetnek. A borderline ember k�ptelen felid�zni a m�ltbeli tapasztalatokat, �s bel�tni, hogy a f�jdalom �tmeneti �s 't�l�lhetõ'. A kapcsolatokat tekintve ez a saj�tos eml�kezeti zavar azt jelenti, hogy a legutols� tal�lkoz�s esem�nyei lek�pezhetik a kapcsolat eg�sz�t. Ha haragban v�ltak el, al�val� gazemberk�nt eml�kszik a partnerre, �s keserûen v�rja a visszav�g�s lehetõs�g�t. Ha az elv�l�s kellemes volt, hõss� magasztos�thatja a partnert, �s alig v�rja az �jabb tal�lkoz�st. A stabil �nk�p kifejlõd�se azon m�lik, hogy 'magunkkal tudjuk vinni' a j� kapcsolatok eml�k�t, olyan eml�keket, melyek �rv�nyesek maradnak f�ggetlen�l att�l, hogy az adott pillanatban mi t�rt�nik. Aki borderline, val�sz�nûleg nem volt k�pesek ilyen �rzelmi eml�keket alkotni, �s szem�lyes �rt�k�t teljesen annak f�ggv�ny�ben �t�li meg, hogy mi t�rt�nik adott pillanatban a kapcsolat�ban. A kapcsolat elveszt�s�vel elvesz�ti az azt k�s�rõ belsõ j� �rz�st is. Az �n�szlel�s dramatikus ingadoz�sa c�lok, �rt�kek �s bar�tok v�ltoz�s�val j�r. �gy elõfordulhat, hogy szabot�lja a sikert �pp egy fontos c�l el�r�s�nek k�sz�b�n, pl. kimarad az iskol�b�l az utols� f�l�vben, vagy lerombol egy j� kapcsolatot, �pp amikor az tart�ss� v�lna. Ugyanakkor az elhagyat�st�l val� retteg�s miatt a borderline-ok, nagyon messzire k�pesek elmenni, hogy elker�lj�k az elv�l�st, �s t�l�rz�kenyek az elutas�t�s b�rmilyen jel�re. Sz�lsõs�gesen reag�lnak, ha valamilyen elker�lhetetlen v�ltoz�s ker�l egy tervbe, �s elkeserednek vagy d�h�sen kit�rnek, ha lemondnak valamilyen t�rsas esem�nyt Sokszor �resnek �rzik magukat, unatkoznak, nem b�rj�k �nmaguk t�rsas�g�t. T�l kor�n von�dnak be m�lyen egy kapcsolatba: kiadj�k magukat �s k�nnyen f�ggõv�, sõt ?tapad�v�? v�lnak. Ez gyakorta elijeszti a rem�nybeli partnert, �s �pp a kezdetektõl rettegett visszautas�t�shoz vezethet. A borderline ember elkeseredett, impulz�v cselekedetekhez folyamodhat a f�jdalmas, v�gtelennek tûnõ �rzelmek (mag�nyoss�g, d�h) gyors megold�s�ra. Ilyen viselked�s lehet alkohol vagy m�s tudatm�dos�t� szerek fogyaszt�sa, fal�srohamok, impulz�v szexu�lis viselked�s, szerencsej�t�k, v�s�rl�si l�z, bolti lop�s, vakmerõ vezet�s �s m�s olyan cselekedetek, melyek �nrombol�k, �s tov�bbi f�jdalmas �rzelmekhez vezetnek. Ilyenkor a d�he gyakran elûzheti azokat, akik a legink�bb k�pesek lenn�nek megnyugtatni. Az erõs �rz�sek torz�thatj�k val�s�g�szlel�st is. Ilyenkor �gy k�pzelheti, sz�nd�kosan �ld�zik azok, akik miatt puszt�n rossz kedve van. Idõnk�nt hangokat is hallhat, melyek megmondj�k, mit tegyen vagy gondoljon. Az intenz�v, sz�lsõs�ges �rz�sek gyakorta v�ltoznak d�hv�, mely m�sok fel� kirohan�sok, vagy tettlegess�g, �nmaga fel� �ngyilkoss�gi k�s�rletetek vagy sz�nd�kos �nmegsebes�t�s, �ncsonk�t�s form�j�ban fordulhat. Az �nmegsebz�s �s �ncsonk�t�s a BPD legvesz�lyesebb �s legijesztõbb jellemzõje, de nem jelenik meg mindenkin�l. A fizikai f�jdalmat a beteg arra haszn�lhatja, hogy elterelje az �rzelmi f�jdalomt�l, �s szinte sz�ks�ge van arra a tudatra, hogy �ngyilkos lehet, mert ez azt jelenti, van menekv�s �rz�sei elõl. A t�netek �sszefoglal�sa A legsz�lesebb k�rben haszn�lt ment�lis megbeteged�sekre vonatkoz� krit�riumrendszer, a DSM IV, az al�bbiakban foglalja �ssze mindezt: Borderline szem�lyis�gzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, �lland�an v�ltozik az �nk�pe, ingadozik a hangulata, �s nem tudja impulzusait ellenõrz�se alatt tartani. Ezt a mint�zatot az al�bbiak k�z�l legal�bb �t maladaptiv von�s megl�te fejezi ki: Identit�zavarok 1. A val�s vagy elk�pzelt elhagyat�s elker�l�se �rdek�ben tett k�ts�gbeesett erõfesz�t�sek. 2. �lland� �ress�g�rz�s. 3. Identit�sprobl�m�k: �lland�an v�ltoz� �rz�sek azzal kapcsolatban, hogy kicsoda �s miben hisz. Hangulati zavarok 4. �rzelmi labilit�s, hangulati ingadoz�s - intenz�v szomor�s�g, ingerl�kenys�g �s szorong�s v�ltakoz�s�val. 5. Intenz�v �s erõsen hull�mz� kapcsolatok m�sokkal, melyeket az idealiz�l�s �s a le�rt�kel�s sz�lsõs�gei k�zti v�ltakoz�s jellemez. 6. A Harag m�rt�ke gyakran nincs ar�nyban a kiv�lt� k�r�lm�nyekkel, a d�h kontroll�l�sa neh�zs�gekbe �tk�zik.  �szelel�si zavarok 7. Stressz hat�s�ra, paranoid gondolatok (�gy �rzi, �ld�zik), vagy s�lyos disszociat�v t�netek (�gy �rzi, ?elk�l�n�l? �nmag�t�l, mintha �lomban lenne) megjelen�se. Viselked�si zavarok 8. Az esetlegesen �nrombol� impulzusok (t�lk�ltekez�s, �vatlan aut�vezet�s, fal�srohamok, szex, alkohol, drog) ellenõrz�s alatt tart�s�nak neh�zs�gei. 9. Visszat�rõ �ngyilkoss�gi k�s�rletek, vagy �nmegsebz�s, �ncsonk�t�s. A BPD lefoy�sa A borderline szem�lyis�gzavar a fiatalok betegs�ge, �s rendszerint serd�lõ- vagy fiatalkorban kezdõdik. Nem ritka betegs�g: a teljes n�pess�g k�r�ben 2-3%-ban fordul elõ. A betegek �gy n�gy�t�de nõ. Kr�nikus �s nagyon s�lyos betegs�grõl van sz�, ahol a probl�m�k hossz� �vekig jelen lehetnek �s 10 betegbõl egy hal�los �ngyilkoss�got k�vete el. Az �letben marad�kn�l a hosszabbt�v� javul�s nagy v�ltozatoss�got mutat. Egy kisebbs�g sikeres a munk�j�ban, boldog h�zas �s teljesen meggy�gyul. Egy m�sik kisebbs�g nagyon s�lyos t�netekkel k�zd k�z�pkor�ig. Az eddigi legnagyobb k�vet�ses vizsg�lat eredm�nyei szerint az elsõ csoportba tartoz�k val�sz�nûleg k�l�n�sen tehets�ges, vonz� k�lsejû emberek, esetleg olyan k�nyszeres szem�lyis�gjegyekkel, melyek az �n- �s munkafegyelmet jav�tj�k, m�g a k�l�n�sen lass� javul�s elsõsorban a nagyon s�lyos traum�n �tesett szem�lyeket vesz�lyezteti. A legt�bb esetben azonban mind az impulzivit�s, mind az �rzelmi labilit�s idõvel �s fokozatosan cs�kken (vele egy�tt az �ngyilkoss�g elk�vet�s�nek vesz�lye is), �s a beteg v�g�l viszonylag probl�mamentesen tud kapcsolatban �lni �s dolgozni. Azaz a betegs�g 'kialszik' a k�z�pkor el�r�s�vel, �s a legt�bb beteg jelentõsen jobban �rzi mag�t 35-40 �ves kora k�r�l. E javul�s h�ttere egyelõre rejt�ly. Azonban m�s impulzivit�ssal �sszef�ggõ zavarok, mint az antiszoci�lis szem�lyis�g �s a szenved�lybetegs�gek is al�bbhagynak nagyj�b�l ebben a korban. A BPD nagyon megterhelõ a csal�dtagok sz�m�ra. K�l�n�sen neh�z kezelni az �ngyilkoss�gi fenyeget�seket �s k�s�rleteket. A sz�lõk gyakran azt gondolj�k, az õ hib�juk a beteg �llapota, �s a beteg ? �s vele a terapeuta is - gyakran a sz�lõt hib�ztatja. Tudom�nyos bizony�t�k ugyanakkor egyelõre nem sz�l amellett, hogy a csal�d lenne a kiz�r�lagos felelõse a BPD kialakul�s�nak. A m�r id�zett dr. Moskovitz ezt �rja k�nyve bevezetõ fejezet�nek lez�r�sak�pp: 'Ha �n borderline, elkeseredett kutat�sa a l�nyeg �s �rtelem ut�n, elvezetheti a kezel�shez. Ter�pia seg�ts�g�vel megtanulhatja az impulzusok f�ken tart�s�t �s a f�jdalmas �rzelmek elvisel�s�t el�g hosszan ahhoz, hogy azok eredete felt�rhat� legyen. A terapeut�val val� kapcsolaton kereszt�l megtanulhatja, hogy a t�rõd�s k�pes t�l�lni a csal�d�st. Amint egyre jobban b�zik m�sokban, megtanul b�zni �nmag�ban is.'