Sõt, az egym�s ut�n felbukkan� �jabb �s �jabb betegs�gek mintha ink�bb a rossz t�rnyer�s�t mutatn�k. Ez�rt a biotechnol�giai forradalom, a g�nmanipul�ci�k, az õssejtkutat�s vagy a kl�noz�s vitathatatlan eredm�nyei ellen�re mindennapi tapasztalataink arr�l gyõznek meg benn�nket, hogy vil�gunk t�volr�l sem az elk�pzelhetõ legeslegjobb vil�g, hanem �ppens�ggel olyan, amely tele van �rtelmetlen �s irracion�lis szenved�ssel, f�jdalommal �s igazs�gtalans�ggal.

De ha j�val kevesebb szenved�s lenne is a vil�gon, akkor is h�sbav�g�an �rintene benn�nket a k�rd�s: honnan ered a vil�gban tapasztalhat� rossz? Term�szetes okokra vezethetõ vissza? Vagy esetleg Isten teremtette? Ha viszont Isten t�nyleg olyan j�, amilyennek mondani szokt�k, akkor hogyan teremthetett rosszat, �s mi�rt helyezte azt a vil�gba? Esetleg az�rt, hogy a szenved�sek �ltal megneveljen �s az erk�lcsi j�s�g egy magasabb fok�ra vezessen el benn�nket?

Ezekn�l az egy�bk�nt rendk�v�l fontos �s gyakran el is hangz� k�rd�sekn�l pedig val�sz�nûleg csak egyetlen fontosabb k�rd�s l�tezik a vil�gon: meg lehet-e szabadulni a rosszt�l, vagy pedig bele kell t�rõdn�nk sorsunkba, �s meg kell tanulnunk egy�tt �lni a probl�m�inkkal?

Az antivil�g

A bibliai vil�gn�zet egyik saj�toss�ga az, hogy a vil�gban jelen l�võ rosszat a szem�lyes Gonosz l�tez�s�re vezeti vissza. �zsai�s pr�f�ta szerint eredendõen Lucifernek – a h�ber sz�vegben H�l�l ben S�ch�rnak, teh�t „Hajnal fia Ragyog�”-nak – h�vt�k azt a szellemi l�nyt, aki a gonoszs�g forr�s�v� �s megtestes�tõj�v� v�lt. Nem Isten teremtette õt romlott �s gonosz l�nynek, hanem saj�t maga v�lt azz� szabad akarat�n�l fogva.

Amikor ugyanis Isten k�l�nb�zõ szellemi l�nyeket teremtett, hogy megoszthassa vel�k legbensõbb l�nyeg�t, vagyis a szeretet�t, �s egyfajta szeretetk�z�ss�get hozzon l�tre �nmaga �s a teremtm�nyei k�z�tt, akkor Isten egy�ttal szabad akarattal is felruh�zta õket. A szeretetnek ugyanis csak �gy van �rtelme, ha nem k�nyszerbõl, hanem szabad akaratb�l fakad. Ez�rt Isten nem robotokat teremtett, hanem olyan l�nyeket, akik rendelkeztek azzal a k�pess�ggel, hogy a tõle j�võ szeretetet szabad akaratukb�l viszonozz�k.

Ilyen szabad akarattal rendelkezõ l�ny volt Lucifer is, akit Isten nem gonosznak teremtett, �s nem is predesztin�lt a rosszra, hanem ink�bb felruh�zta rendk�v�li b�lcsess�ggel �s sz�ps�ggel, �s legszûkebb udvartart�s�ba helyezte be. Enn�lfogva Lucifer saj�t mag�t�l v�lt gonossz� �s minden k�sõbbi rossz v�gsõ forr�s�v�, amikor eld�nt�tte mag�ban, hogy szembefordul Teremtõj�vel. Az ilyen m�don Isten ellens�g�v�, azaz S�t�nn� v�lt angyali fejedelem k�vetõibõl egy Isten orsz�g�val szemben�ll� antibirodalmat szervezett.

Erre a l�zad�sra minden bizonnyal m�g az ember teremt�se elõtti korban ker�lt sor, hiszen �d�m �s �va teremt�se m�r nem egy semleges vil�gban val�sult meg. Az �denkerti besz�mol�b�l ugyanis az der�l ki, hogy a titkos szellemvil�gb�l m�r kezdettõl fogva gonosz, szatanikus erõk lest�k az elsõ emberp�r minden l�p�s�t, noha maga �d�m �s �va a bûnbees�s elõtt m�g csup�n korl�tozott ismeretekkel rendelkezett az õket k�r�lvevõ gonosz szellemvil�gr�l.

A gonosz angyalok is strat�gi�kat dolgoznak
ki az emberek �lete ellenAmint arra J�zus is utalt a farizeusokkal val� egyik vit�ja sor�n, S�t�n a vele egy�tt fell�zadt szellemi l�nyeket erõsen hierarchiz�lt, egys�ges hadseregg� szervezte. Az ir�ny�t�sa alatt �ll� gonosz szellemvil�g hatalmi rendj�nek magasabb szintjein olyan szellemi l�nyek tart�zkodnak, akik az emberek f�ldi sors�nak megtervez�s��rt felelõsek. õk hat�rozz�k meg egy adott korszak szellemi arculat�t is azzal, hogy jellegzetes strat�gi�kat dolgoznak ki az emberek �let�nek megnyomor�t�s�ra. N�mileg olyan ez, ahogyan a m�sodik vil�gh�bor� idej�n tizen�t magas rang� n�ci vezetõ titokban �sszegyûlt a Wansee melletti kast�lyban, hogy kidolgozz�k a v�gsõ megold�st a zsid�k megsemmis�t�s�re.

Az alacsonyabb szinteken val�sz�nûleg olyan k�ztes szellemi l�nyek tart�zkodnak, akik ezeket az �ltal�nos strat�gi�kat alkalmazz�k az egyes emberek konkr�t �lethelyzet�re, �s ismertetik a feladatot a legalacsonyabb szinten l�võ d�monokkal.

A d�monok term�szetrajza

Maguk a d�monok – vagy m�s n�ven gonosz, tiszt�talan szellemek – S�t�n legalacsonyabb rang� szolg�i, akiknek az a feladatuk, hogy a gyakorlatban tegy�k t�nkre az embereket, �s a magasabb rang� szellemi l�nyek �ltal eltervezett tragikus sorsot konkr�t tettekkel v�lts�k val�ra az �let�kben. Teh�t, �gymond, õk v�gzik el a piszkos munk�t, �s k�zvetlen�l õk a felelõsek a legt�bb olyan szenved�s�rt, amely felett az emberek minden igyekezet�k ellen�re sem tudnak �rr� lenni. Jellemzõ tev�kenys�g�k a zaklat�s, k�nz�s, k�nyszer�t�s, leig�z�s, beszennyez�s, valamint az, hogy k�l�nb�zõ f�ggõs�geket hoznak l�tre, �s megt�madj�k az emberi testet is.

S�t�n parancs�t az�rt sem esik nehez�kre teljes�teni, mert am�gy is rettenetes s�v�rg�s em�szti õket az emberi test ut�n. A d�monok ugyanis test n�lk�li szellemi l�nyek, ami alapvetõen megk�l�nb�zteti õket az angyalokt�l, akiknek a Biblia szerint van valamilyen test�k. Saj�t test�k hi�nya miatt a d�monok �gy gy�trõdnek, ahogyan p�ld�ul egy alkoholista szenved, ha sok�ig nem jut szeszes italhoz. Ez�rt ellen�llhatatlan v�gy�d�st �reznek az emberi test ir�nt, amit szeretn�nek megszerezni gonosz c�ljaik sz�m�ra, hogy azon kereszt�l v�gre ki�lhess�k romlott �s perverz v�gyaikat.

Ez a k�sztet�s n�ha annyira erõs benn�k, hogy ha nem tudnak belemenni egy ember test�be, akkor ink�bb belemennek egy �llatnak, p�ld�ul diszn�nak, kuty�nak vagy macsk�nak a test�be, mintsem hogy test n�lk�l maradjanak. Egy alkalommal egy eg�sz diszn�konda fulladt bele a Genez�reti-t� viz�be, mivel az emberekbõl a diszn�kba �tment d�monok annyira meggy�t�rt�k a szerencs�tlen �llatokat, hogy azok k�njukban belerohantak a t�ba: „Miut�n [J�zus] �t�rt a t�ls� partra, a gadaraiak f�ldj�re, k�t d�moniz�lt k�zeledett fel� a s�rboltokb�l; d�h�ngõ õr�ltek voltak, �gyhogy senki sem tudott k�zlekedni azon az �ton. �s l�m, ezt kiab�lt�k: »Mi k�z�nk hozz�d, Isten Fia?! Az�rt j�tt�l ide, hogy a kijel�lt idõ elõtt megk�nozz minket?!« A t�volban egy nagy diszn�konda turk�lt. A d�monok k�ny�r�gtek neki: »Ha kiûz�l minket, k�ldj a diszn�kond�ba!« »Menjetek!« – mondta nekik J�zus. Azok pedig kimentek, bele a diszn�kba. Erre az eg�sz konda a meredekrõl a tengerbe rohant, �s belefulladt a v�zbe.” (Mt 8:28–32)

J�zus szerint a d�monok sz�raz helyeken
tart�zkodnakEbbõl a t�rt�netbõl �s m�s bibliai besz�mol�kb�l is az der�l ki, hogy a d�monok az emberek vil�g�hoz k�tõdnek, �s f�ldi helyeken tart�zkodnak, szemben a hatalmi rend magasabb szintjein l�võ gonosz angyalokkal, akik P�l apostol szerint a magass�gban vannak. Ha azonban valami miatt m�gsem tart�zkodhatnak emberekben vagy �llatokban, akkor J�zus szerint legink�bb a v�ztelen, sz�raz ter�leteket kedvelik.

A gadarai d�moniz�ltak t�rt�nete azt is j�l mutatja, hogy a gy�trõ �rz�seket nem valamilyen szem�lytelen erõ vagy betegs�g id�zte elõ, hanem szem�lyis�gjegyekkel rendelkezõ l�thatatlan l�nyek, akik felhaszn�lt�k az emberek fizikai adotts�gait, hangjukat, gesztusaikat, hogy azokon kereszt�l kifejezz�k saj�t sz�nd�kaikat, �rz�seiket stb. A d�monok teh�t szem�lyek, akiknek van akaratuk, �rzelm�k, intellektusuk, �ntudatuk �s besz�dk�szs�g�k is. M�g ha az �rzelmi vil�guk rendk�v�l siv�r �s egys�k� is, az akaratuk erõsebb az emberek�n�l, �s akibe siker�l belemenni�k, azt k�pesek olyan dolgokra k�nyszer�teni, amelyeket az illetõ nem szeretne megtenni.

Kiben van d�mon?

A k�t gadarai d�moniz�lt t�rt�net�bõl azonban s�lyos hiba lenne azt a k�vetkeztet�st levonni, hogy d�monok csak antiszoci�lis, d�h�ngõ õr�ltekben lehetnek. Az igazs�g az, hogy az esetek t�bbs�g�ben J�zus �s a tan�tv�nyai olyan emberekbõl ûztek ki d�monokat, akik k�lsõ megjelen�s�ket tekintve norm�lis, a k�z�ss�gi �letre alkalmas �s a t�rsadalom r�sz�rõl is megbecs�lt emberek voltak.

Az elsõ d�mont p�ld�ul J�zus egy olyan zsinag�gai istentiszteleten ûzte ki egy emberbõl, ahol egy�bk�nt szigor� elõ�r�sokkal szab�lyozt�k, hogy csak olyan emberek vehetnek r�szt rajta, akik a tiszt�lkod�s �s a j� �zl�s elemi k�vetelm�nyeinek eleget tettek. Ez�rt a d�monok fõ ismertetõjegye nem felt�tlen�l a d�h�ng�s vagy az õrj�ng�s, b�r ezek is minden bizonnyal d�monikus cselekedetek, hanem ink�bb az, hogy egy bizonyos ter�leten olyan elnyom�st tapasztal az ember, amit minden elhat�roz�sa �s erõfesz�t�se ellen�re sem tud saj�t mag�t�l lek�zdeni.

A d�monok �ltal�ban az emberek bûnei �ltal szerzik meg a jogot arra, hogy leig�zz�k õket. A T�zparancsolat elsõ k�t parancsolat�val, teh�t az idegen istenek im�d�s�val �s a b�lv�nyim�d�ssal kapcsolatos bûn�k eset�ben m�g az õs�k �ltal elk�vetett bûn�k is jogalapot biztos�tanak a d�monok sz�m�ra, hogy az ut�dok �let�be behatoljanak. A bûn�n kereszt�l az emberbe bejut� d�monok azut�n egy bizonyos ter�leten megk�t�zik az embert, aki a fogs�gba ker�lt ter�leten nem tudja �tvenni Isten kegyelm�t. Vagy ha esetleg meg is tudja azt ragadni egy r�vid, �tmeneti idõre, hossz� t�von eg�szen biztosan nem tudja megtartani.

Ez�rt a d�moniz�lt ember m�g a legjobb esetben is – vagyis ha nem hagyja el mag�t, hanem minden emberi m�don k�zd a d�moniz�lts�ga ellen – csup�n folyamatos bukd�csol�sra k�pes, �s az �tmeneti enyh�l�sek ut�n �jra meg �jra visszaesik a probl�m�j�ba. Ha pedig a d�monikus eredetû gy�tr�s erk�lcsi ter�leten jelentkezik, akkor r�ad�sul m�g a lelkiismerete is �lland�an furdalja az illetõt, �s egyre jobban megundorodik saj�t mag�t�l is, mert akarata ellen�re �jra �s �jra elk�veti ugyanazt a bûnt, amit egy�bk�nt erk�lcsileg el�t�l.

Erõs fizikummal �s pszichikummal rendelkezõ emberek bizonyos m�rt�kig vissza tudj�k szor�tani �s el tudj�k fojtani az �let�k egy bizonyos ter�let�re nehezedõ d�monikus nyom�st saj�t erej�kn�l fogva is, ez azonban �ltal�ban csup�n korl�tozott m�rt�kû �s �tmeneti jellegû. T�bbnyire addig tart, am�g egy ember ereje telj�ben van, �s j� fizikai, illetve pszichikai �llapotnak �rvend. Amikor viszont meg�regszik, a k�rnyezete azt veszi �szre, hogy mondjuk egyre h�zs�rtosabb� v�lik, �lland�an zs�rt�lõdik, �s elkezdenek benne megnyilv�nulni olyan d�monok, akik m�r val�j�ban fiatal kor�ban belementek, csak akkor m�g volt hozz� pszichikai ereje, hogy uralkodjon a d�monikus indulatain.

Amikor teh�t valaki att�l szenved, hogy szeretn� megv�ltoztatni a gondolkod�sm�dj�t, �letm�dj�t, de az akarata f�l�tt egy irre�lis erõ gyakorol hatalmat, amely arra k�nyszer�ti, hogy olyan dolgot tegyen, amit nem szeretne, akkor val�sz�nûleg d�monokt�l val� szabadul�sra van sz�ks�ge. Az ilyenfajta k�nyszer�t�sek m�g�tt ugyanis szinte mindig a S�t�nnak ezek az alacsony rang� szolg�i �llnak. õk azok, akik minden erej�kkel megpr�b�lj�k k�nyszerp�ly�ra helyezni az emberek �let�t. �s a bûnre cs�b�t�son kereszt�l sajnos nagyon sokszor meg is tudj�k szerezni az ehhez sz�ks�ges jogot. Behatolnak az emberek �let�be, megakad�lyozz�k, hogy azz� v�ljanak, akik szabad �llapotukban lehettek volna, a benn�k szunnyad� k�pess�geket elnyomj�k, �s elidegen�tik õket saj�t sorsukt�l.

Nagyon sok kereszt�ny is pontosan az�rt k�nl�dik, gy�trõdik, �s az�rt nem tal�lja a hely�t a megt�r�se ut�n sem, mert m�g nem szabadult meg a d�monokt�l. Nem Isten feledkezett meg r�la, hanem d�monok akad�lyozz�k, hogy Isten orsz�g�nak a jelenl�te ki�p�lj�n benne, �s ez�ltal �lvezhesse az �j �let minõs�g�t �s Isten ell�t�s�t. Ez�rt aki megengedi, hogy gonosz szellemek tart�zkodjanak benne, az soha nem lesz sz�zsz�zal�kos kereszt�ny.

K�pmutat�k titkos �lete

A Biblia szerint az utols� idõkben k�l�n�sen megnõ a jelentõs�ge annak, hogy egy kereszt�ny megtûri-e mag�ban a d�monokat, vagy sem. Ennek a h�tter�ben elsõsorban az �ll, hogy a korszakv�lt�soknak mindig van egy szellemi terhe, amit csak d�monmentes, �s ennek k�vetkezt�ben j� szellemi �llapotban l�võ, erk�lcs�s emberek k�pesek elhordozni.

Amikor egy nagyobb �dvt�rt�neti korszak �ppen lez�rul�f�lben van, egy m�sik pedig kibontakoz�ban, a l�thatatlan szellemvil�gban hatalmas mozgol�d�s t�mad, �s �trendezõdnek a t�r�svonalak a S�t�n birodalma �s Isten orsz�ga k�z�tt. Az ilyen folyamatoknak mindig van egy szellemi terhe, amely olyan erõvel nehezedik a vil�gra, hogy a j� �s a rossz sokkal mark�nsabban k�l�n�l el egym�st�l, mint a korszakv�lt�s elõtti idõszakban.

A Gatsem�n� kert, ahol J�zus virrasztott
szenved�se elõttJ�l p�ld�zza ezt az a korszakv�lt�s is, amely J�zus f�ldi szolg�lata idej�n bontakozott ki, �s amelynek ak�r szimbolikus cs�cspontjak�nt is f�lfoghatjuk a Gat-Sem�n� nevû helyen t�rt�nt esem�nyeket. A f�ldet el�raszt� d�monikus erõk olyan teherrel nehezedtek a J�zussal l�võ tan�tv�nyokra, hogy a szellemi �letben kezdõknek semmik�ppen sem nevezhetõ P�ter, J�nos �s Jakab minden erõfesz�t�s�k ellen�re m�ly �lomba zuhantak, mik�zben J�zus odasz�ntan im�dkozva m�g jobb szellemi �llapotba ker�lt. Tal�n az sem v�letlen, hogy mindez abban a Gat-Sem�n� nevû parkban t�rt�nt, amelynek a jelent�se Olajtapos�-kert.

Amikor ugyanis K�zel-Keleten az olajbogy�kat teher alatt kipr�selt�k, a s�ly hat�s�ra elv�lt egym�st�l az �rt�ktelen h�j, illetve az �rt�kes olaj. Ezzel term�szetesen t�volr�l sem akarjuk azt sugallni, hogy az eml�tett tan�tv�nyok szellemi �lete �gy �ltal�ban �rt�ktelen lett volna, hanem csup�n a korszakv�lt�s term�szet�t szeretn�nk megvil�g�tani. Ez a szimb�lum ugyanis azt mutatja meg, hogy milyen hat�ssal volt a f�ld�n �lõ emberekre a szellemvil�gban kibontakoz� fordulat.

Azonban hasonl�an jellemezhetn�nk b�rmely korszakv�lt�st, amely valaha is lezajlott a t�rt�nelem sor�n. R�ad�sul egyre t�bben gondolj�k azt, hogy napjainkban ism�t egy nagyobb korszak z�rul le a t�rt�nelemben. P�l apostol az egyik level�ben azt �ll�tja, hogy J�zus visszaj�vetel�t egy ilyen sz�tv�l�si folyamat fogja megelõzni. Ezt a sz�tv�l�si folyamatot hagyom�nyosan „szakad�snak” szokt�k ford�tani, de tal�n helyesebb lenne „elp�rtol�snak” mondani, ugyanis ez a sz� jobban megvil�g�tja az eredeti g�r�g kifejez�snek azt a tartalm�t, hogy itt val�j�ban egy sz�vets�g megt�r�s�rõl van sz�. Vagyis hogy Istennel a megt�r�s �ltal egyszer m�r sz�vets�get k�t�tt emberek elp�rtolnak �g�ret�ktõl: „Ne t�ntor�ttassatok el egyhamar a ti �rtelmetektõl … mintha itt volna m�r a Krisztusnak ama napja [vagyis a pr�f�t�k �ltal az �r napj�nak is nevezett idõszak, ami az �r visszaj�vetel�t �s az azzal egy�tt j�r� s�lyos csap�sokat foglalja mag�ban] …mert nem j�n az el addig, am�g be nem k�vetkezik elõbb a szakad�s.” (2Tessz 2:2–3)

Vagyis P�l apostol azt �ll�tja, hogy az Antikrisztus t�rnyer�s�t �s az �r visszaj�vetel�t meg fogja elõzni egy olyan idõszak, amelyben sz�mos kereszt�ny szellemi �rtelemben m�ly �lomba, egyfajta szellemi k�m�ba fog esni, �s ki fog sodr�dni az igazi Egyh�zb�l. �s r�ad�sul mindez �gy fog megt�rt�nni, hogy az �rintettek nem vesznek �szre belõle semmit, hanem �gy gondolj�k, hogy minden a legnagyobb rendben van vel�k. J�zus tal�l�an jellemzi �let�rz�s�ket: „Gazdag vagyok �s meggazdagodtam, �s semmire nincs sz�ks�gem.” (Jel 3:17)

A d�monokt�l val� szabadul�s k�l�n�s jelentõs�g�t ebben az idõszakban az adja, hogy az elvil�giasod�sban �s az Istentõl val� �szrev�tlen elidegened�sben jelentkezõ szakad�st csak azok a kereszt�nyek tudj�k kiv�deni, akik megszabadulnak a d�monokt�l, �s ez�ltal az eg�sz h�võ �let�ket rendk�v�l m�ly �s szil�rd alapokra helyezik.

Ebben az idõszakban nem fog tudni megmaradni az �rban egy olyan kereszt�ny, aki j�r a gy�lekezetbe is, ugyanakkor sz�mos szellemi �s erk�lcsi ter�leten kompromisszumot k�t a vil�ggal. Lehet, hogy mondjuk harminc �vvel ezelõtt ugyanezekkel a „kis” bûn�kkel m�g benn tudott volna maradni az Egyh�zban, �s tudott volna �dv�z�lni, de a korszakv�lt�s idõszak�ban ez nagyon kock�zatos v�llalkoz�s. A d�monok ugyanis tulajdonk�ppen kics�pelik az Egyh�zb�l a kettõs �letû kereszt�nyeket, amit az �r egy bizonyos idõ ut�n m�r meg is enged.

Errõl besz�lt J�zus is, amikor a saj�t visszaj�vetele elõtti idõszakot egy erõteljes sz�tv�l�si folyamatk�nt jellemezte: „Ne pecs�teld be e k�nyv pr�f�ci�j�nak szavait, mert nemsok�ra itt a kijel�lt idõ! Az igazs�gtalan cselekedjen tov�bbra is igazs�gtalans�got, �s a szennyes legyen m�g szennyesebb, az igaz pedig cselekedjen tov�bbra is igazs�got, �s aki szent, szentelõdj�n meg m�g jobban! �me, elj�v�k hamar, �s n�lam van a b�r, hogy kinek-kinek kiadjam aszerint, amilyen a munk�ja.” (Jel 22:10–12)

J�zus szerint a visszaj�vetele elõtti idõben egyes h�võk m�g szentebbekk� v�lnak, �s felk�sz�lnek az elragadtat�sra, m�sok pedig – akiknek volt egy nyilv�noss�g fel� sz�nt �let�k �s egy titkos, megalkuv� �let�k is – egyre szennyesebb� v�lnak. Ez �gy t�rt�nhet meg, hogy Isten – miut�n hosszan v�rakozott r�juk, �s sz�mtalanszor sz�lt a sz�v�kh�z, hogy t�rjenek meg, de õk nem t�rtek meg – egy idõ ut�n r�juk hagyja, hogy elmer�ljenek a rosszban, �s felerõs�dj�n benn�k a bûn�s term�szet.

A gy�gyszer

De term�szetesen Isten is tudja azt, hogy sokan nem az�rt nem t�rnek meg, mert nem akarnak, hanem az�rt, mert nem tudnak, ugyanis az akaratuk f�l�tt d�monok gyakorolnak hatalmat. Ezek a d�monok akad�lyozz�k meg õket abban, hogy megszentelõdjenek, �s Isten orsz�g�nak a jelenl�te ki�p�lj�n az �let�kben. Sõt tal�n olyan is van, akinek a sok kudarct�l m�r teljesen elp�rolgott a hite arra n�zve, hogy belõle lehet m�g valaha „norm�lis kereszt�ny”.

Pedig igenis van megold�s, �s nem kell tehetetlen�l v�gign�zni, hogy valaki d�monok miatt elszakad Istentõl. �s nem kell megtanulni egy�tt �lni az irracion�lis szenved�sekkel, f�jdalmakkal �s gy�tr�sekkel. J�zus Krisztus ugyanis a d�monokt�l is k�pes megszabad�tani benn�nket, mert a felt�mad�sa �ltal minden hatalmat megszerzett ahhoz, hogy a d�monokat kivesse az �let�nkbõl.

De mondhatn� valaki, hogy J�zus messze van, a d�monok pedig t�l k�zel! Nos, erre a Bibli�nak az a v�lasza, hogy J�zus neve �ltal tud felszabadulni az �let�nkben az a hatalom, amely a szabadul�sunkhoz sz�ks�ges. Az a l�nyeg, hogy igaz�n meg�rts�k J�zus nev�nek a tartalm�t. J�zus neve nem egy �res sz� csup�n, amit, �gymond, illendõ beleilleszteni az im�inkba, hanem ez a n�v val�s�gosan hordozza a menny minden erej�t. Haszn�lata sor�n az �gy�nkben J�zus szem�lyesen j�r el!

�ppen ez�rt nem szabad �nmagunkra koncentr�lni! A szabadul�s nem elsõsorban a mi erõnk pr�b�ja, hanem J�zus erej��, amely a neve �ltal szabadul fel ott, ahol hisznek benne. Nem szabad abb�l kiindulnunk, hogy mi hogyan �rezz�k magunkat, hanem minden esetben abb�l kell kiindulnunk, hogy J�zus j� �llapotban van, �v� minden hatalom, �s a neve haszn�latakor szem�lyesen maga a Mester konfront�l a d�monokkal!

P�ter az �kes-kapun�l nem foglalkozott azzal, hogy a negyven-�tven fokos k�nikul�ban szakadt r�la a ver�t�k, �s r�ad�sul nem is ima-�sszej�vetel ut�n volt, hanem m�g elõtte. Ugyanis tudta, hogy a s�nta meggy�gy�t�sa nem az õ erej�nek a pr�b�ja. �ppen ez�rt nem a saj�t �llapot�val volt elfoglalva, hanem J�zus nev�t helyezte elõt�rbe, mivel tiszt�ban volt vele, hogy az nem egy �res sz�, hanem nagyon is tartalmas val�s�g („amim van, azt adom”).

Amikor P�l apostolt Jeruzs�lemben a r�mai katon�k megk�t�zt�k, �s m�r �ppen meg akart�k korb�csolni, P�l nem a maga erej�re t�maszkodva �szta meg az ostorcsap�sokat, hanem azzal, hogy bejelentette: õ r�mai polg�rjoggal rendelkezik. Erre a sz�ra a r�mai katon�k �t�sre lend�lt keze azonnal meg�llt a levegõben, �s P�l apostol megk�nz�sa elmaradt, mert a katon�k tiszt�ban voltak azzal, hogy e sz� m�g�tt milyen hatalom �ll.

Ugyan�gy van ez a d�monokkal is, amikor valaki hittel alkalmazza vel�k szemben J�zus nev�t. J�zus neve ugyanis a kereszt�nyek mennyei polg�rjog�t hordozza, mindazzal az erõvel egy�tt, amit a menny k�pvisel. Ez az erõ pedig sokkal nagyobb, mint R�m�� volt a maga idej�ben. Ez�rt nagyon fontos tudatos�tanunk, hogy J�zus Krisztusnak adatott minden hatalom a mennyen �s a f�ld�n, �s ennek a hatalomnak a d�monok k�nytelenek engedni.

A probl�m�kat sokszor az okozza, hogy a kereszt�nyek papag�j m�dj�ra haszn�lj�k J�zus nev�t, �s nincs l�t�suk arr�l, hogy J�zus az õ neve hittel t�rt�nõ kimond�sa eset�n szem�lyesen int�zkedik �gy�kben. Amikor pedig ezt valaki szem elõl t�veszti, azonnal elkezd �nmag�ra figyelni, �s �gy �rzi, hogy a szabadul�sa a saj�t erej�nek a pr�b�ja.

Szabad�t� szolg�latJ�zus Krisztus a Szent Szellem �ltal ma is meg akar szabad�tani benn�nket a d�monokt�l. Ennek elsõ l�p�se az õszinte bûnb�nat, majd a gonosz szellemeket meg kell tagadni, �s v�g�l kil�legz�s, kif�j�s �ltal ki kell vetni magunkb�l. Ennek hat�konys�g�t tudja n�velni, ha van egy szabadul�si szolg�latot vezetõ szem�ly, aki J�zus nev�ben felsz�l�tja a d�monokat a t�voz�sra.

A szabadul�s sor�n elõfordulhat, hogy egyes d�monok t�voz�s�t heves k�lsõ reakci�k k�s�rik. P�ld�ul az �rzelmi ter�letet megk�t�zõ d�monok sokszor s�r�s k�s�ret�ben mennek ki. Gyakran elõfordul kiab�l�s, sikoltoz�s, ord�toz�s, r�ngat�z�s, k�h�g�s, h�ny�s, k�pk�d�s, vagy ak�r �s�toz�s is. L�nyeges dolog azonban, hogy ilyenkor az ember a v�rhat� v�geredm�nyre tekintsen, �s ne azzal t�rõdj�n, hogy a dolog esetleg nem t�l eszt�tikus. Szokt�k mondani, hogy a sz�l�s sem �ppen eszt�tikus, de amikor megsz�letik a baba, az �j �let �r�me elhom�lyos�tja a megal�z� gy�trelmeket.