A poltergeist-ok pszichikai energi�b�l, vegyi anyagokb�l, biol�giai �sszetevõkbõl �s szellemi erõbõl �p�lnek fel. Az orosz szak�rtõk �gy v�lik, hogy sokkhat�s, traumatikus �lm�ny, vagy egy s�lyos ideg�sszeoml�s k�pes õket elõh�vni. Ekkor maga az �lõ ember id�z elõ paranorm�lis esem�nyeket, mozgat t�rgyakat, vagy hangokat kelt a k�rnyezet�ben. Ezt az emberben rejlõ ment�lis energia teszi lehetõv�, amely azonban szab�lyozhat� �s j� mederbe terelhetõ. P�ld�ul olyan h�zakban, ahol kuty�t vagy macsk�t tartanak, soha nem jegyeztek fel poltergeist esetet.
- A rem�nytelens�g �s a depresszi� igazi hal�los bûn, hiszen �letre keltheti a benn�nk lappang� kopog� szellemet. Ez�rt jobban tessz�k, ha mindig mosolygunk �s �lvezz�k az �letet - mondta dr. Vladiszlav Bukrejev fizikus.

Az elsõ kopog� szellemekrõl a XVI. sz�zadban a mai N�metorsz�g ter�let�n sz�letett feljegyz�s. Az ismert legs�lyosabb eset 1977 �s 1978 k�z�tt zajlott le az angliai Enfieldben, ahol egy csal�d h�z�t sz�llt�k meg a val�s�ggal megt�bolyodott k�s�rtetek. A falakr�l t�gl�k hullottak ki �s kõt�rmel�k sz�r�dott le a plafonr�l, mik�zben az ablakt�bl�k bet�rtek, �s k�l�nb�zõ t�rgyak repkedtek a levegõben. Az ajt�k becsap�dtak �s f�lelmetes hangok szûrõdtek ki a b�torokb�l. A falakr�l egy idõ ut�n v�r, v�z, forr� olaj �s m�s folyad�kok csorogtak al�. Az embereken s�r�l�seket ejtettek a l�thatatlan szellemek �s �sszeszabdalt�k a ruh�ikat. A kopog� szellemekrõl sz�mos mozifilm is k�sz�lt, az egyik legismertebb Steven Spielberg nev�vel f�mjelzett - õ volt a producer �s a forgat�k�nyv�r� - alkot�sa.