�sszeomlik a F�ld m�gneses mezelye

  2006.06.10. 13:14

A p�luscsere alatt a F�ld m�gneses mezej�nek er�ss�ge cs�kken, azt�n ford�tott polarit�ssal �jra fel�p�l. Ennek l�tv�nyos jele lesz p�ld�ul az, hogy az ir�nyt�k d�l fel� fognak mutatni, �rta a New York Times. Az elm�lt m�sf�l �vsz�zadban a F�ld m�gneses mezej�nek er�ss�ge 10-15 sz�zal�kkal cs�kkent, �s a folyamat gyorsul.

Sarki f�nyek az Egyenl�t�n�l

A p�lusv�lt�s t�nkreteheti az elektromos h�l�zatokat, m�holdakat, n�velheti az �zonlyukakat, sarki f�nyek jelenhetnek meg az Egyenl�t� k�rny�k�n, emellett a v�lt�s �sszezavarhatja a madarakat, halakat �s minden k�lt�z� �llatot, amik a m�gneses mez� alapj�n t�j�koz�dnak. B�r a teljes v�lt�s m�g �vsz�zadokra vagy �vezredekre lehet, a m�gneses mez� gyors cs�kken�se m�r most probl�m�kat okoz a m�holdaknak.

M�lt h�napban az Eur�pai �rhivatal (European Space Agency, ESA) j�v�hagyta azt a tervet, aminek c�lja a m�gneses mez� v�toz�s�nak eddigi leg�tfog�bb megfigyel�se. H�rom �j Swarm m�hold fogja megfigyelni minden eddigin�l nagyobb precizit�ssal a mez�t �s seg�t a tud�soknak el�re jelezni a v�rhat� v�ltoz�sokat. A m�holdakat 2009-ben tervezik fell�ni, �s 2015-ig dolgozn�nak n�h�ny sz�z kilom�teres magass�gban.

A tud�sok sietnek lesz�gezni, hogy nincs mit�l tartani, hiszen a v�lt�s ak�r k�tezer �vbe is beletelhet. A legut�bbi ilyen esem�ny 780 ezer �ve t�rt�nt, amikor a Homo erectus m�g k�eszk�z�k k�sz�t�s�vel foglalatoskodott.

M�r folyik

John A. Tarduno, a rochesteri egyetem geofizikusa szerint a p�lusv�lt�s m�r folyik, az �szlelt jelens�gek ugyanis megegyeznek azokkal, amiket a sz�m�t�g�pes szimul�ci�k is mutattak.

A m�gneses mez�t a F�ld foly�kony vasmagj�nak �raml�sa hozza l�tre. Senki sem tudja pontosan, mi az oka a p�lusv�lt�snak, de a kutat�k szerint az olvadt vas mozg�s�nak megv�ltoz�s�val �llhat kapcsolatban.

A magnetoszf�ra biztos�t v�delmet a bolyg�nak a kozmikus sug�rz�s ellen, a mez� elt�n�se eg�sz sor probl�m�t okozhat. Charles H. Jackman, a NASA kutat�ja tavaly decemberben k�sz�tett egy tanulm�nyt a v�rhat� hat�sokr�l. Eszerint a sug�rz�s p�ld�ul nagym�rt�kben elpuszt�thatja az �zonr�teget is, ami a k�ros ultraibolya f�nyt�l v�di a F�ldet. Jackman szerint a hat�s jelent�s lehet, de "nem katasztrof�lis".

M�holdk�rok

A k�rd�s hatalmas figyelmet kapott, mikor a Nature tudom�nyos lap 2002. �prilis 11-�n besz�mol�t jelentetett meg a p�rizsi geofizikai int�zet �s a d�n �rkutat�si int�zet tanulm�ny�r�l.

A kutat�k az amerikai Magsat m�hold 1979-es �s 1980-as m�r�seit hasonl�tott�k �ssze a d�n Oersted m�hold adataival, amit 1999-ben l�ttek f�l, �s jelenleg is m�k�dik. Gauthier Hulot �s munkat�rsai k�t olyan ter�letet fedeztek f�l, ahol a m�gnesess�g jelent�sen cs�kkent: egyet az �szaki-sarkn�l �s egyet D�l-Afrik�t�l d�lre.

A jelens�g egybev�gott azzal, ami sz�m�t�g�pes szimul�ci�k szerint a p�lusv�lt�st megel�zheti. "Felt�telezz�k - �rta Hulot a tanulm�nyban, - hogy a jelens�gek azt jelzik, hogyan m�k�dik a geodinam� visszafordul�s el�tt". Egy interj�ban azt is kijelentette, hogy a mez� d�li pontja harminc sz�zal�kkal gyeng�bb, mint m�shol, �s emiatt n�h�ny itt elhalad� m�hold k�rokat is szenvedett m�r, mivel �gy a Napb�l sz�rmaz� t�lt�tt r�szecsk�k k�pesek voltak �thatolni a meggyeng�lt m�gneses pajzson.

Tudnak alkalmazkodni

Tarduno szerint a m�holdakra �s az �zonr�tegre gyakorolt hat�sok att�l f�ggetlen�l ugyanazok lenn�nek, hogy a mez� megfordul vagy csak egyszer�en meggyeng�l. A F�ld m�gneses mezej�nek �sszeoml�sa miatt a r�szecsk�k m�lyebben be tudnak hatolni az atmoszf�r�ba, �s befoly�solhatj�k, t�nkretehetik az elektromos h�l�zatokat, ahogy az napviharok eset�n is megesik n�ha.

A biol�gusok megegyeznek abban, hogy ha a v�lt�s el�g lass�, �s az �l�l�nyek a F�ld�n el�g rugalmasak, akkor a legt�bb tud majd alkalmazkodni. Felh�vj�k a figyelmet arra is, hogy a leletek szerint nincs �sszef�gg�s a p�lusv�lt�sok �s a t�meges kihal�sok k�z�tt.