A Fra tka
2006.06.10. 21:00
Egyiptomnak, az idõk homlyba veszõ trtnete klnsen alkalmas arra, hogy megejtse a titokzatossgra hajlamos kpzeletet.
Ilyen a vszt hoz mmik mesje (a srkamrk feltrshoz kapcsold tok). A Fra tka.
Ez a legenda, annak a vletlen esemnynek ksznheti szletst, hogy Lord Carnarvont (Tuthanamon fra srjnak egyik felfedezõjt), megcspte egy lgy, vrmrgezst kapott, s belehalt…
A lapoknak tbb se kellett, azonnal vilgg krtltk a "szenzcit", hogy a tuds lord a Fra tknak lett az ldozata…
Ezt a srkamra bejrata felett olvashat feliratra alapoztk "Gyors szrnyakon jr a hall arra, aki a frak srjhoz merszel nylni". (A lord elkvette a szentsgtrst, s kt napra r, utolrte az "tok"…)
/Meg kell jegyezni, hogy, ilyen feliratot a kirlysr elõtt nem talltak (igaz erre sokan azt mondjk, hogy a lord maga dugta el…), az sem igaz, hogy kt napra r rte el az tok. A kutatst 1906.-ban kezdtk meg, 1922.-ben bukkantak Tuthanamon srjra, s a vgzetes csps, csak egy vre r, 1923.-ban rte utol a lordot, aki kzvetlenl az expedci elõtt kt slyos mûtten esett t, legyenglt, idõs szervezete nem brta legyõzni a fertõzst…/
Mindenki ismeri a hrgyrts llektant. tlagos, mindenapi esetek senkit sem rdekelnek. Hallos lgycsps akkoriban gyakran fordult elõ, ezrt "adtk el" a hrt, a Fra tka cmmel…
Ksõbb a srkutat trsasg egy msodik tagja is meghalt. Az jsgban rgtn olvashat volt: " me a msodik ldozat ! "
Ezutn egy harmadik halleset is bekvetkezett. De a riporterek (elgg furcsn szmolva), mr KILENC ldozat tragikus esetrõl szmoltak be. A kvetkezõ "hrben", mr arrl lehetett olvasni, hogy 21-en haltak meg a fra srjnak megbolygati kzl…
"Vgre az utols emberre is lesjtott az tok, meghalt Howard Carter ! (Lord Carnavon munkatrsa) ". Az ebben a formban megfogalmazott hr bejrta a vilgsajtt, s megborzongatta a misztikumra hajlamos lelkeket, s bekerlt okkult knyvekbe is.
Pedig a valsg, a kvetkezõ volt: A srkamra feltrsnl 26-an voltak jelen. Kzlk "mindssze" HETEN haltak meg. Nem megdbbentõ egymsutnban, hanem 17 v alatt. A hallesetek bekvetkezse utn, legtbbszr egszen htkznapi betegsget (tdõvsz, relmeszeseds, stb.) jelltek meg az orvosok, a hall okaknt. Az elhunytak, egybknt jellemzõen idõsek voltak.
Mint mondottam ez a valban megtrtnt eset szlte a legendt, a Fra tkrl. Idõrõl idõre, azonban trtntek megmagyarzhatatlannak tûnõ hallesetek, amik tovbb tplltk a hitet, az tokban hvõknek, de ha az tok valsg lenne, mindenki, aki belpett a srkamrkba, meg kellett volna, hogy haljon. Mrpedig az elhunytak szma, az sszes belpõhz viszonytva (ha lehet ilyet mondani…), nem volt "jelentõs".
A tudsok, megprbltak utna jrni a legendnak, s tbb (ilyen ltszlag megmagyarzhatatlanul elhunyt esetben), exhumlst vgeztek. A hall okaknt egyetlen kzs elemet talltak. (Ezt megtallod fll, jobb olbalon, a "Penszirts, s…" menpontra kattintva, az "rdekessgek" kztt…
Teht valamifle alapja mgiscsak van a legendnak, de nem gy, s nem az, ahogy az jsgok bevittk a kztudatba…
A tovbbiakban nzznk egy "mmia trtnetet", a vgn, pedig a mmikkal kapcsolatos nhny meglepõ, de valdi trtnetet olvashatsz.
Ennek a histrinak kt vltozata is ltezik, ami "gyanss teszi" a hitelessgt…
Egy angol r, megszerezte egy tbai papnõ mmijt. Alighogy megrkezett Londonba, csaldjt egyik baj, a msik utn rte. Hogy mik voltak ezek ? Nos, a trtnet tapintatosan hallgat errõl…
De mgis szenzcit robbantott ki. Mert (lltlag) a mmia koporsjnak a fedelt elkldtk egy fnykpszhez, hogy fotzza le, mivel r volt vsve a papnõ kpmsa.
Nhny nap mlva a fnykpsz rmlten kzlte, hogy a felvtelt sajt kezûleg ksztette el, a lemezhez senki nem frhetett hozz, s mgis szrnyû dolog trtnt. Elõhvs utn nem a koporsfedl, hanem egy lõ asszony, gonoszan villog szemû kpe jelent meg.
Erre a csald is megijedt, s szabadulni akart a "gyans szerzemnytõl", s a British Mzeumnak ajndkoztk. A szolga, aki vitte, egy ht mlva meghalt. Segtõtrsa megbotlott, s sszezzta magt.
A Mzeum igazgatsga szintn le akarta fnykpeztetni a koporst. A fnykpsz nem volt megelgedve a vilgtssal, ezrt a felvtelt msnapra halasztotta. Hazamenet, amikor kiszllt a fldalatti kocsijbl, az ajt sztroncsolta a hvelykujjt. Segdje, otthonban, vrben szva tallta az egyik gyerekt, aki a betrt ablakveg cserepeivel sebezte meg magt.
Egy fiatal egyiptolgus, aki tanulmnyt akart rni a mmirl, hirtelen megbetegedett s meghalt.
Az egyik ltogat trfs megjegyzst tett a mmira, s msnap felmondtak neki. Fit az õrltek hzba szlltottk, az a cg pedig, amelybe vagyont fektette, megbukott.
Sõt, idõkzben az is kiderlt, hogy a mmia felfedezõjnek, nhny nap mlva le kellett vgni a jobb karjt, mert fegyvere vletlenl felrobbant. Egyik trst (ugyancsak vletlenl) agyonlõttk, egy msik bnatban halt meg, mert elvesztette az egsz vagyont.
A Mzeum igazgatsga ekkor msolatot kszttetett a mmirl, s az eredetit eldugtk a pince egy flreesõ zugban, amit ksõbb egy amerikai vsrolt meg. Becsomagoltk, elõszr vastra, aztn egy Amerikba indul hajra tettk fel. A haj neve mindenki ltal ismert: Titanic…
/Fontos azonban tudni azt, hogy a Titanic 1912. prilis 12.-n sllyedt el. A trtnet "eredeti", elsõ verzija azonban mr 1904.-ben, angol jsgokban megjelent. Ezt a Dresdener Nachricten cmû lap, 1904. vi 271.-es szmbl tudjuk /.
Teht bizonyos, hogy a trtnet vgt, ksõbb fûztk hozz az elsõ verzihoz, nylvn azrt, hogy gy kerekebb legyen a trtnet…
Az egyiptomi birodalom, hihetetlen mennyisgû mmit hagyott rkl annak az utkornak, aki sokig nem tisztelte ezeket a holttesteket. Mg a mlt szzadban is gyakori ltvny volt, hogy klnbzõ gõzgpek (gõzmozdonyok) fûtsre, a nagy mennyisgben rendelkezsre ll mmikat hasznltk fel…
A hatalmas mennyisg teht gyorsan megcsappant, amit fokozott az a "divatt vlt" szoks, hogy a turistk (fõleg a tehetõsebbek), szintn jelentõs mennyisgben vsroltk, s vittk haza, mint szuvenrt. A bartaiknak partikat rendeztek, s vgl, a teadlutnok "cscspontjaknt" mutattk be legfrissebb szerzemnyket…
Szerencsre a tudsok rbredtek arra, hogy a mmikon keresztl, kivlan nyomon lehet kvetni egyes betegsgek kifejlõdst, rklõdst, s idõben meglltottk azt a folyamatot, ami valsznûleg minden mmit megsemmistett volna…
|